A görögszéna

Ma egy szerintem igen tanulságos történetet fogok bemutatni. A gyógynövény pedig, amiről szó lesz nem más, mint a görögszéna.

A szereplőink pedig egy házaspár, akiknek nem rég született meg első gyermekük és a nővér, akitől tanácsokat kérnek különböző orvosi témákban. A probléma az volt, hogy az anyának az eleinte amúgy kiváló anyatejtermelése visszaesett. A pár természetesen a nővértől kért tanácsot. A nővér elmondta, hogy van egy gyógyszer, ami klinikailag tesztelt és bizonyított hatékonyságú, de van egy komolyabb mellékhatása, nevezetesen depressziót okozhat. Van azonban a görögszéna is, amely teljesen természetes és ő azt szokta ajánlani először.

Álljunk csak meg egy pillanatra! Kíváncsi vagyok, hogy ezen a ponton mit tennénk. Meg vagyok győződve ugyanis, hogy nagyon sokan már most szinte azonnal a görögszénát választanák. Mégis ki akar depresszióban szenvedni, amikor van egy 100%-ban természetes gyógymódra is lehetőségünk? Vajon helyesen cselekszünk? Nézzük hogyan folytatódik a történet!

A pár egy kicsit szkeptikusan állt a dologhoz. Elkezdtek kérdezősködni a görögszénáról. A nővér válasza azonban kissé bizonytalan volt: azt mondta, hogy a gyógynövények sok egészségügyi problémán segíthetnek és, hogy sok nő, akinek ajánlotta a görögszénát pozitív élményekről számolt be. A párnak ez nem volt kielégítő válasz és tovább érdeklődött. Egy kis beszélgetés után a nővér egy szórólapot adott a párnak, amelyet a kórházban nyomtattak. Elsőre úgy tűnt, hogy a szórólap alátámasztja a görögszéna hatékonyságát, később azonban kiderült, hogy semmilyen komolyabb klinikai vizsgálatot nem végeztek vele kapcsolatban. A pár megkérdezte, hogy akkor honnan lehet tudni, hogy milyen mellékhatásai vannak a görögszénának. A nővér erre már csak annyit mondott, hogy ő azt tapasztalta, hogy működik.  

Ugye, hogy így már korántsem olyan egyértelmű a helyzet? Több olyan gyógyszer van, ami fokozza az anyatej termelését, azonban a bizonyítékok erőssége változatos. Az oxytocin mellett például szólnak kontrollcsoportos, kettősvak tesztek, emellett hatékony és biztonságos. Egy másik gyógyszer, a metaclopramide hatékonyságát azonban csak nem kettősvak tesztek igazolják.

Ezzel szemben a görögszéna egy gyakori fűszer és orvosságként használt gyógynövény Indiában. A hatékonyságát azonban nem igazolják klinikai vizsgálatok, csak anekdoták szólnak mellette. Volt azonban 2010 egy kisebb ismertetés, mely sok mindent elárul. Nézzük miket!

Kiderül, hogy igenis lehetnek mellékhatásai és ezek között vannak súlyosabbak is. Ezek például: izzadás, hasmenés, az asztmások és hipoglikémiások tüneteinek romlása. Ismeretlen továbbá a hatás a szoptatott csecsemőre. Az a kis tanulmány, amit végeztek nem valami meggyőző, ráadásul nincs információnk arról, hogy mi az ajánlott dózis, ami azért nagyon nem mindegy.

Remélem senki nem ért félre, nem állítom, hogy egy gyógynövény nem lehet hatékony, természetesen lehet. Az ijesztő az egészben az a nővér kettős mércéje. Azt állította ugyanis, hogy a gyógynövények szükségképpen biztonságosabbak, mint a gyógyszerek. Ez azonban egy hamis dilemma, amely azon az érvelési hibán alapul, hogy ami természetes az jó. Mit csinált a nővér? Tulajdonképpen egy nem vizsgált, ismeretlen mellékhatású, javasolt dózisú és hatékonyságú gyógymódot javasolt jól tesztelt, ismert mellékhatású, javasolt dózisú és hatékonyságú gyógyszerek helyett. Ez bizony felelőtlen dolog. Na és hogy végződik a történet?

A házaspár úgy döntött, hogy vár még a kezeléssel és később dönt. Szerencséjükre azonban ez idő alatt a feleség tejtermelése visszaállt normálisra, így eddig a pillanatig nem volt szükségük kezelésre. 

Minden jó ha a vége jó? Érdemes belegondolni abba, hogy mi lett volna ha a görögszénát választják. Az anekdoták száma, melyek látszólag igazolják annak hatékonyságát, eggyel nőtt volna.

Az igazi kérdés azonban az, hogy mit tehetünk egy ilyen szituációban. A legfontosabb mindenképpen az, hogy ne a tipikus érvelési hibák elkövetésével döntsünk. Nem attól lesz valami hatékony és biztonságos, hogy ősi gyógymód, hogy 100% természetes összetevőket tartalmaz, vagy, hogy a szomszéd/munkatárs/családtag stb. látszólag meggyógyult tőle.

Ha ehhez hasonló szituációba kerülünk mindenképpen kérdeznünk kell, tudatnunk kell a kétségeinket és bizonytalanságainkat. Kérjünk publikált bizonyítékokat és ne fogadjunk el kitérő választ. Lehetséges, hogy az illető nem fogja tudni azonnal, fejből megmondani, hogy mely folyóiratok, melyik számaiban kell keresgélnünk. De a következő találkozásunkra előkészítheti, vagy akár elküldheti e-mailben is.

Ha úgy érezzük, akkor magunk is utánanézhetünk a különböző szereknek. Jó kiindulási pont a Cochrane adatbázis, valamint a pubmed. Ehhez azonban angol nyelvismeret feltétlenül szükséges. Ha találtunk valamit, akkor nyugodtan kérdezzünk rá, de ne árasszuk el az illetőt a tanulmányokkal.

Ha kiderül, hogy valami nagyon áltudományos dolgot ajánlott, akkor forduljunk máshoz segítségért. Próbáljunk meg visszajelzést küldeni. Az illető válasza a visszajelzésre nagyon sokat el fog árulni róla. Szomorú, hogy mára már mennyire beszivárgott az áltudomány a "hivatalos" orvostudományba.

Érvek a gyógynövények mellett

Még egyszer leírom, hogy ez nem egy gyógynövényszidó bejegyzés. A gyógynövények természetesen lehetnek hatékonyak, de ezt a hatást ugyanúgy vizsgálni és igazolni kell, mint bármilyen más gyógyszer esetében. Itt inkább azokra a hibás érvelésekre szeretném felhívni a figyelmet, melyeket rengetegszer hallunk a gyógynövények mellett.

A természetgyógyászat egy nagyon érdekes dolog. Vajon a régi idők emberei hogyan állapították meg egy növényről, hogy mire jó? Nem használták a mai komoly tudományos eszközöket. Hányan haltak meg ebben a "küldetésben", miközben nem megfelelő, vagy akár mérgező növényeket szedtek be? Képzeljük magunkat egy dzsungelbe! Melyik növényt mernénk megkóstolni? És melyik gyökeret vagy levelet használnánk egy sérülésre? És melyiket egy másfajta problémára? Ezekbe belegondolva tényleg lenyűgöző az, hogy az őseink mennyi mindent tudtak a gyógyításról.

Ugyancsak lenyűgöző, hogy a mai modern kor emberei képesek magukat hasztalan és esetlegesen veszélyes növényi eredetű termékekkel tömni. Pedig a tudomány eszközei ma már rendelkezésünkre állnak, akkor miért ne használjuk azokat?

A sumérok például ismerték a fűzfa gyógyító hatását, amely növény gazdag az acetilszalicilsavban. Ez ma már az aszpirinban is megtalálható. Az ókori rómaiak használták és ismerték a gyűszűvirág gyógyító hatását. És még lehetne tovább sorolni. Ezek irányadóak voltak a modern orvostudomány és gyógyszerészet számára. Viszont felmerül a kérdés, hogy ezen fejlődés során hány növény esett ki? Hány olyan növény volt, mely több kárt okozott, mint hasznot és szintén használtak az ősi idők gyógyítói? Ha létezik és elterjedt az a kifejezés, hogy "ősi bölcsesség", akkor legalább annyira elterjedtnek kéne lennie az "ősi ostobaság" fogalmának is.

Kétségtelen, hogy a növények rengeteg hasznos és jó gyógyhatással rendelkező anyagot termelnek. A mai modern orvostudományban már nem tradicionális növényeket is vizsgálnak. Így jöhetett létre például a rák elleni küzdelembe a taxol, amely a tiszafában található meg. 

Azonban ritkábban használnak ma úgymond teljes növényeket, általában ki szokták vonni a hatóanyagot azokból. Miért lenne ugyanis szükség a növényekben található többi anyagra, azok hatása nem feltétlenül szükséges vagy hasznos. Természetesen vannak olyan növények, amelyek egészükben jobban hatnak, mintha kivonnánk a hatóanyagot, de nem ez a jellemző. Probléma még az is, hogy egy növény hatóanyagtartalma nagyon sok mindentől függ, például: időjárás, földrajzi elhelyezkedés, az adott évszak, a leszedés ideje, a talaj minősége, a termesztés módja stb. Következésképpen nem biztos, hogy kordában tudjuk tartani a hatóanyag mennyiségét. Lehet, hogy egy adott származási helyű növényben sokkal több hatóanyag van, mint egy másikban. Mi lenne ha emiatt túladagolnánk magunkat? Ezért is nagyon fontos a hatóanyag kivonása, mert ezáltal nagyon jól kontrollálttá válik a dózis.  

És akkor jöjjenek a gyógynövények, illetve gyógynövénykészítmények mellett felsorolt leggyakrabb érvek a médiából és egyéb helyekről.

A gyógynövények természetesek.

Akárcsak a gyilkos galóca. Vagy a betegségek. Vagy a halál. Vagy az öregedés. Soroljam még?

A gyógynövények biztonságosabbak, mint a gyógyszerek. 

Egyesekre talán igaz, egyesekre talán nem. Általánosságban ez semmiképpen nem jelenthető ki. Mégis hogyan lehetne egy konkrét esetben eldönteni? Hát komoly tudományos vizsgálatokkal.

A gyógynövények enyhébb, gyengébb hatásúak, mint a gyógyszerek. 

 Ez bizony a bevett hatóanyag mennyiségétől függ.

A gyógynövényeknek kevesebb mellékhatásuk van. 

Ez egy igen gyakori tévhit, amit szintén komoly tudományos vizsgálatokkal lehetne igazolni. És általában ha ilyeneket végeznek, akkor kiderül, hogy bizony a gyógynövényeknek is legalább annyi, vagy még több mellékhatásai vannak, mint a gyógyszereknek (lásd például görögszénás példa). Minden olyan orvosságnak, aminek van hatása lesz mellékhatása is. Tökéletes gyógyszer nem létezik. Ráadásul ha valaminek gyengébbek a mellékhatásai, akkor lehetséges, hogy az effektív hatásai is gyengébbek. A gyógyszerek mellékhatásainak folyamatos ellenőrzése pedig biztosítva van. 

A gyógynövények olcsóbbak. 

Nem biztos, hogy ez mindig így van. Persze ha valami kevésbé vagy egyáltalán nem hatékony, akkor még jó, hogy olcsóbb.

A gyógynövényekhez könnyebb hozzájutni. 

Való igaz, nem kell az orvosi rendelőben sorban állni. De természetesen ezáltal az orvos szaktanácsát sem kapjuk meg. 

A gyógynövények egészükben jók, az egyes bennük lévő anyagok együttesen hatnak. 

Mint már említettem ez egyes esetekben igaz, másokban meg nem. A nem hatóanyagként viselkedő összetevők ugyanúgy gyengíthetik a gyógyító hatást vagy okozhatnak mellékhatásokat.

Isten minden betegséghez biztosított egy természetes gyógymódot nekünk. 

A hívőket ez az érv megnyugtathatja, de nem bizonyítékon alapul. És persze nem segít megtalálni azt a bizonyos gyógymódot. 

Felhasznált és ajánlott (!) irodalom

Help! My Doctor is a Crank!
Herbal Remedies, Street Drugs and Pharmacology
How to Interrogate an Herbal Medicine: Thunder God Vine
Simon Singh és Edward Ernst - Trükk vagy Terápia?
(5. fejezet - Fitoterápia)