Schrödinger Kutyája

Tudománykommunikáció, szkepticizmus, kritikus gondolkodás

Elfogult érvelések

2011. december 13. 10:53 - Zsolesz14

Senkinek sem tetszik az, ha valaki kétségbe vonja eszméinket. Naponta képesek vagyunk olyan újabb és újabb indokokat kitalálni, melyek saját elképzeléseinket erősítik. Gyakran nem is vagyunk tisztában azzal, hogy miért akarjuk azt hinni, amit hiszünk, az ezzel kapcsolatos folyamatok ugyanis nagyrészt mélyen a tudatalattinkban játszódnak le.

Rendíthetetlenül védjük hiteinket, mert ezzel jót teszünk az egónknak és persze mert mégiscsak ezek a saját hiteink. Szeretjük, ha valami összhangban van a világképünkkel. A hiteink védelmére egy sor érvelési hiba áll rendelkezésünkre. Azok az eszmék, melyek erős bizonyítékokon és logikán alapulnak nem igényelnek ilyen erőteljes védelmet. Ezzel szemben az olyan eszmék, melyek mellett nem szólnak erős bizonyítékok azt igénylik, hogy őket valamilyen logikai hibával vagy rossz bizonyítékokkal védjük meg. Mi pedig könnyedén képesek vagyunk adatok eltorzítására, kimazsolázására és a logika kiforgatására.

Elfogult érvelés

Egy nagyon gyakori érvelési hiba, amely rendelkezésünkre áll az úgynevezett elfogult érvelés. Azért gyakori, mert nagyon vonzó, nagyon alattomos és természetesen észre sem vesszük alkalmazását. Arról van szó ugyanis, hogy kitalálunk valamilyen különleges indokot, amellyel megmagyarázhatjuk a számunkra kellemetlen vagy éppen megjósolt, de nem bekövetkező tényeket és bizonyítékokat.

Egy kicsit bővebben: az egész azzal kezdődik, hogy elfogadunk valamilyen szabályt, azt igaznak tételezzük fel és bátran alkalmazzuk mindenre. Egyszer azonban valami olyan ténnyel találjuk szembe, amelyről azt szeretnénk, hogy ne legyen rá érvényes az a bizonyos szabály. Ez lehet azért például, mert ellenkezik a világképünkkel, vagy egy érvelésnél miatta csapdába kerültünk. Mit lehet ilyenkor tenni? Hát ki lehet találni valamilyen speciális indokot, amely segítségével mentesíthetjük ezt a bizonyos tényt az elfogadott szabály alól. Igen ám, de ekkor ennek a speciális indoklásnak kellően megalapozottnak kell lennie és csak így lesz jogos, hogy ez esetben kivételt teszünk. Az érvelési hiba akkor következik be, ha nem indokoljuk meg kellőképpen, hogy ez az adott tény miért is számítana kivételnek.

Nézzünk pár példát, természetesen a legegyszerűbbel kezdve.

Egyszerű példák

1. X elfogadja azt a törvényt, miszerint minden embernek, aki gyilkolt jár valamilyen büntetés.
2. Annak ellenére, hogy X megölte Y-t X úgy gondolja, hogy ő kivétel, mert nem akar börtönbe menni és különben is amúgy egy rendes ember.
3. Emiatt rá nem vonatkozik az 1. pontban említett törvény.

Igen, ez nyilván egy elég abszurd és nevetséges példa, de jól bemutatja miről van szó. Szinte mindenkire igaz, hogy nem szeretne börtönbe menni, így ez nem elég indok arra, hogy X kivétel legyen a törvény alól. Egy talán életszerűbb példa a következő.

X: "Y! Már megint behoztad a cipőddel a sarat!"
Y: "És? Nem az én hibám!
X: "Persze. A sár csak úgy magától besétált az ajtón. Te hoztad be, takarítsd is fel!
Y: "Miért?"
X: "Mert megbeszéltük, hogy mindig az takarít, aki a kupit csinálta.
Y: "Márpedig én most tévét akarok nézni. Ha nem tetszik a sár takarítsd fel magad!"
X: "..."
Y: "Mi az? Nézni akarom ezt a műsort. Nem akarok takarítani. Ha ennyire zavar, takarítsd fel."

Példa: az Első Ok érve

A következő példát bizonyára sokan ismerik. Egy gyakori, Isten létezése mellett szóló érvről van ugyanis szó. Az érvelés szerint mindennek van egy kiváltó oka. Ha ez igaz, akkor "visszafele" menve ebben az ok-okozati láncban előbb-utóbb eljutunk a legelső okhoz, amely mindent létrehozott. Ezt a legelső okot szokták Istennek nevezni, az érvelés pedig bizonyíték akarna lenni Isten létére. Igen ám, csak felvetődik a kérdés, hogy ha mindennek van oka, akkor mi az oka Istennek? Sokan, akik ezt az érvelést használják, megpróbálják ezt a bizonyos Első Okot valami módon felmenteni az egész érv első alaptétele alól, nevezetesen, hogy mindennek oka van. Megfelelő indoklás persze nem szokott születni arról, hogy miért tehetnénk ezt meg.

Példa: alternatív medicina

Az alternatív medicina hívei rendszeresen használnak ilyen érvelést, mikor a saját, misztikus gyógymódjukról azt állítják, hogy azt nem lehet tesztelni, vagy azt, hogy ez másképp hat, mint a megszokott gyógymódok. Ennek nyilván az az oka, hogy ha ugyanúgy tesztelik az alternatív gyógymódokat, mint a hagyományosakat, akkor az előbbiek elbuknak. De a hívők nem akarják elvetni a kedvenc alternatív gyógymódjukat, így aztán kénytelenek valami kifogást találni magukra a végzett tesztekre. Gyakoriak a következő érvelések:

Az én gyógymódom nem vizsgálható a nyugati tudomány módszereivel, mert teljesen másképp hat.
A tudomány még nem tart ott, hogy megértse, hogy ez a gyógymód hogyan is működik.
Nem kell bizonyíték, csak hinni kell benne.
Ez a gyógymód aktivizálja testünk természetes öngyógyító képességét. (Utalás arra, hogy csak placebo hatása van. Ilyen hatása viszont a hagyományos gyógyszereknek is van.)

Példa: érzékszerveken túli észlelés

Egy nagyon gyakori példa erre az érvelésre a parapszichológia területéről érkezik. Ebben a "tudományágban" ugyanis ismert az ESP (extra sensory perception - érzékszerveken túli észlelés) jelensége. Ide tartozik a telepátia, a távérzékelés (clairvoyance) és a prekogníció vagy jövőérzékelés. Ezekkel kapcsolatban sok tesztet végeztek már és sokan állítják, hogy rendelkeznek ilyen képességekkel. Gyakran fordul elő azonban, hogy ha ellenőrzött körülmények között (esetleg szkeptikusok jelenlétében) végzik ezeket a kísérleteket, akkor negatív eredmény születik. Természetesen erre van megfelelő kifogásuk a parapszichológia híveinek: a szkeptikusok ugyanis a negatív energiájukkal befolyásolják a mérési eredményt, megzavarják a tesztelt alanyt például telepátia közben. Teljesen mindegy, hogy tudatosan vagy akaratlanul, de így van!

Miért elfogult érvelés ez? Azért, mert semmi okunk nincs feltételezni, hogy a szkeptikusok ténylegesen negatív energiát "sugároznak". Lehet, hogy így van, de az is lehet, hogy nem. Ha a parapszichológia hívei ezt komolyan gondolják, akkor ki kellene vizsgálniuk. Ha szerintük létezik ilyen jelenség, akkor bizonyítsák be, hogy tényleg van ilyen, mielőtt még hivatkoznak rá. Ha azt mondanák, hogy lehet, hogy a szkeptikusoknak saját ESP ellenes erőik okozzák a negatív eredményt, akkor minden rendben lenne. De egy ilyen hatásra nem lehet hivatkozni egészen addig, amíg be nincs bizonyítva, hogy ténylegesen létezik ilyen hatás. Az egyik, általam már többször reklámozott blogger már javasolt is egy módszert, mellyel ki lehetne mutatni ezt a hatást.

Ilyen kísérleteket még sosem végeztek és senki sem mutatta még ki ezt a hatást. Íme viszont egy hasonló (de csak hasonló) hatás: megfigyelték, hogy ha ugyanazt a kísérletet elvégzi egy szkeptikus és egy hívő, akkor az előbbi esetben inkább negatív, az utóbbi esetben inkább pozitív eredmény születik. De ez ugyanúgy lehet a hívő hibája is, ez semmiképpen sem bizonyítja, hogy a szkeptikus befolyásolta a mérést az ESP ellenes erőivel. Ez a hatás amúgy ismert a tudomány világában, a kísérletező okozza a torzított eredményeket (experimenters's bias). Ezért kell minél többször megismételni egy kísérletet. Ez a hatás továbbá még jobban csökkenthető ha konstrukció és megvalósítás szempontjából is szigorítunk a kísérleten.

Források

Steven Novella - ESP and special pleading
Wikipedia cikk
Special pleading at the Nizkor Project

komment

A bejegyzés trackback címe:

http://schrodingersdawg.blog.hu/api/trackback/id/tr113459889

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.