Schrödinger Kutyája

Tudománykommunikáció, szkepticizmus, kritikus gondolkodás

A várható élettartamunk stabilan nőtt az elmúlt 100 évben!

2017. február 15. 17:13 - Zsolesz14

4c8c24e4d5070474e31fe13c45a90a2b.jpgA modern tudomány és technológia ellenzőinek különböző csoportjaiban visszatérő az a gondolat, miszerint sokkal egészségesebben és jobban éltünk "régen", jelentse ez bármelyik történelmi kort. Lényeg, hogy legyen ez a kor valamely modern tudományos felfedezés vagy alkalmazás bevezetése előtt. Azt gondolják, hogy az emberek egészségesebb, boldogabb és hosszabb életet éltek mikor még nem ettünk csupa mesterséges anyagot, nem volt fluoridálva az ivóvíz, nem voltak genetikailag módosított növények, nem voltak oltások meg gyógyszerek, valamint minden zöldség és gyümölcs bio volt. Nagyon változatos variációi léteznek ennek a világnézetnek és mindegyik mást és mást tesz meg bűnösnek, amiért ma nem ilyen jó az emberek élete. Egyesek kormányzatok és gyógyszergyárak közötti összeesküvés-elméletekben gondolkodnak, mások pedig egyszerűen "természetellenesnek" vagyis nemkívánatosnak nevezik az új technológiákat. Ezen világképekben közös tehát, az abban való hit, hogy az embereknek sokkal jobb volt ezelőtt (egy vagy pár évszázaddal régebben), ezért pedig valamilyen emberi beavatkozás a felelős.

Nyilvánvaló reakció lehet erre a világképre, ha felhívjuk arra a figyelmet, hogy az emberek várható élettartama egyenletesen növekedett a világ szinte összes országában az elmúlt 150-200 évben.

Várható élettartam növekedés 1840-től a 21. század elejéig (Kép forrása)

A várható élettartam azt fejezi ki, hogy egy adott személy várhatóan hány éves koráig fog élni statisztikailag a jelenlegi életkorától számítva, ha a jelen időben megfigyelt halálozási trendek maradnának érvénybe. Amikor nincs az külön kiemelve (simán csak várható élettartamról beszélünk és nem például 10 évesen várható élettartamról), akkor ez születéskor várható élettartamot jelent. A várható élettartam növekszik a korral, hiszen ahogy öregszünk egyre több mindent "élünk túl". Az Egyesült Államokban például 2012-ben a születéskor várható élettartam 78,8 év volt. Ha 65 évesek voltunk 2012-ben az Egyesült Államokban, akkor a várható élettartamunk 84,5 év volt. Ezek a számok átlagoltak, nők esetében enyhén magasabbak, férfiak esetében pedig enyhén alacsonyabbak.

Várható élettartamról a legtöbb adat az Egyesült Királyságból áll rendelkezésre. Itt azt láthatjuk, hogy a várható élettartamnak nem volt különösebb trendje a 19. század előtt, az csak ingadozott 30 és 40 év között. Mára ez a szám megduplázódott és 80 év körül van. Japánban később indult be ez a növekedés, azonban az 1960-as években már túl is szárnyalták az Egyesült Királyságot. Dél-Koreában ez a folyamat még később indult be, azonban a növekedés mértéke túlszárnyalta Japánt és az Egyesült Királyságot is. Az alábbi grafikon azt is demonstrálja, hogy milyen kicsi volt régen a várható élettartam egyes országokban. Egy évszázaddal ezelőtt Indiában és Dél-Koreában például mindösszesen 23 év volt, amely mára előbbi esetében megháromszorozódott, utóbbi esetében pedig négyszeresévé vált annak.

varh1.jpg

Érdemes megnézni a kép forrását is, ahol interaktívvá válik a dolog és egyéni országokat is hozzáadhatunk a grafikonhoz.

És mi van a születési halálozások csökkenésével?!

A fenti érvekre borítékolhatóan azt a választ fogjuk kapni, hogy a várható élettartam növekedés csak és kizárólag (vagy legalábbis részben) a gyermekhalandóság csökkenése miatt történt. Ez csak részben igaz. A gyermekhalandóság ténylegesen jelentősen csökkent az elmúlt körülbelül 250 évben és való igaz, hogy a nyers adatokat ez árnyalhatja. A részletekből azonban sokkal többet tudhatunk meg.

varh2.jpg

A gyermekhalandóság csökkenése 1751-től 2013-ig pár ország szerint. Ismét érdemes a kép interaktív forrását is tanulmányozni.

Ilyenkor mindenképpen érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a gyermekhalandóság csökkenése is a tudomány fejlődésének tudható be. Ugyanakkor önmagában a gyermekhalandóság nem képes megmagyarázni a várható élettartam növekedését, ez csupán tévhit.

Igaz tehát, hogy a gyermekhalandóság ferdítheti a várható élettartam statisztikákat, de ha ezt a laikusok is tudják, akkor nyilván a statisztikusok is tisztában vannak vele és tudják miként kell azt számításba venni. A várható élettartam még akkor is sokkal nagyobb ma, mint régen volt (különösen igaz ez a fejlett országokra) ha kompenzáljuk a gyermekhalandósággal. Miként tehetjük ezt meg? A gyermekhalandóság definíció szerint azon gyermekek száma, akik nem élték meg az ötödik születésnapjukat. Vagyis ha látni akarjuk a várható élettartam javulását a gyermekhalandóság figyelembe vétele nélkül, akkor olyan gyermekek kilátásait kell vizsgáljuk, akik túlélték ötödik születésnapjukat. 1845-ben például egy 5 éves gyermek várható élettartama 55 év volt. Ma ez a szám 82. Ez 27 évnyi növekedés!

Az ennél idősebb korban vett várható élettartam is növekvő tendenciát mutat. Egy 50 éves ember régen átlagosan még 20 évet élt. Ma egy 50 éves várható élettartama 83 év. Az alábbi grafikon további életkorokra vetítve mutatja be ugyanezt Egyesült Királyságbeli adatokat felhasználva.

varh3.jpg

Ismét ajánlott a kép interaktív forrásának megtekintése.

Ugyanez a trend figyelhető meg a világ többi országában is. A következő ábrán azt látni, hogy egy tíz éves várhatóan mennyi idős kort élt meg az elmúlt évszázadban.

varh4.jpg

A kép interaktív forrása

Várható élettartam az őskőkorszakban

A vadászó-gyűjtögető életmódot folytató előemberek várható élettartamának meghatározása bonyolult feladat. A kutatóknak speciális technikákra van szükségük, hogy megállapítsák egy példány életkorát halálakor. Erre még az is rájön, hogy véges a rendelkezésre álló leletek száma, így aztán azt kell feltételezni, hogy ezek reprezentatív mintaszámot biztosítanak számunkra. Így is találni olyan publikációt, amely becslést ad a 15 éves korban várható élettartamra. Érdemes megfigyelni, hogy milyen alacsony volt a 15. születésnap megélésének valószínűsége. Akik azonban megélték ezt az életkort, azok átlagosan 50-60 évig éltek. Ezek természetesen nem rossz számok, de a közelébe sem érnek a mai tipikus 15 évesen várható élettartamhoz, amely nagy átlagban 70 és 80 év között van.

varh5.jpg

Kép forrása

Mi a várható élettartam növekedésének oka?

Ezen kérdésre nem adható egyszerű válasz, nem létezik egységes tudományos konszenzus. Minden bizonnyal sok összetevő együttes hatásáról van szó. Abban viszont szinte biztosak lehetünk, hogy a tudományos ismeretek és technológiák kulcsszerepet töltenek be. David Cutler, Angues Deaton és Adriana Lleras-Muney kutatók a "The Determinants of Mortality" című publikációjukban a következőt gondolják a kérdésről.

Bármely egységes magyarázathoz kulcsfontosságúak az ismereteink, a tudomány és a technológia. Angliában a halálozások a felvilágosodás hajnalán kezdtek csökkenni, közvetlenül az egészségüggyel és közigazgatással kapcsolatos új ötletek bevezetésével és közvetve a növekvő termelékenység által, amely lehetővé tette (igaz pár szörnyű kudarc közepette) az életszínvonal növekedését, jobb táplálkozást, javított lakhatóságot és jobb higiéniai körülményeket. A közegészségügy infrastruktúrájának és az emberek egyéni szokásainak megváltoztatásához kritikus volt annak a felfedezése, hogy sok betegséget mikroorganizmusok okoznak. Hasonlóan a dohányzás egészségre gyakorolt káros hatásainak felfedezése a 20. század közepén mélyreható hatást gyakorolt a szokásokra és ez egészségre. Legutoljára pedig a fontosabb orvosi beavatkozásokban szerepet játszó életmentő tudományos innovációknak és egyes új gyógyszereknek volt jelentős szerepe a főleg szívelégtelenségekkel kapcsolatos betegségek halálozási arányainak csökkentésében. Aztán voltak olyan fontos egészségügyi innovációk, amelyek hatása főleg a szegényebb országokban nyilvánult meg: például hűtés nélkül szállítható, liofilizált szérumok vagy hasmenés általi halált megakadályozó, szájon át történő folyadékpótlás kifejlesztése.

Az mindenképpen látszik, hogy egy okot megnevezni és azt felelőssé tenni nagy hiba lenne. Szeretjük ugyanis az egyszerű válaszokat az amúgy bonyolult kérdésekre, de jól látható, hogy itt kerülni kell az ilyet. Jó példa erre a következő gyakran hallható állítástípus: Az X ország tagjai Y miatt élnek sokáig. (Pl. a japánok a zöld tea miatt élnek sokáig)

Na és mi van az öregkori életminőséggel?

Gyakran hallani olyan érveléseket is, melyek elfogadják ugyan a fent ismertetett adatokat, azonban azt állítják, hogy az emberek öregkori életminősége összességében romlott. A várható életkor azért is ilyen magas, mert az orvostudomány "életben tartja" az embereket, jelentse ez akár azt is, hogy valaki gépeken él egy ágyhoz kötözve.

Egyrészt, aki ilyet állít, annak azt bizonyítania kell valamivel (nem fogja tudni). Másrészt az eddig bemutatott statisztikákban azt láthattuk, hogy a várható élettartam helyenként sokszorosára emelkedett, így sejthetjük, hogy az állítás nem lehet igaz. Harmadrészt pedig sok olyan betegség van, amely régen halálos volt, ma viszont kezelhető. A kezelhetőség nem feltétlenül jelenti azt, hogy a betegnek egy egészséges emberrel azonos életminősége lesz, de a fejlődés mindenképpen megmutatkozik.

Az életminőség mérése és kiértékelése egyébként nehéz feladat és nem állnak rendelkezésre olyan régről adatok, mint a várható élettartam esetében. A WHO például vezet úgynevezett HALE (Healthy Life Expectancy ~ Várható egészséges élettartam) statisztikákat, igaz csak 15 évre visszamenőleg. Definíció szerint a HALE az átlagos évek száma, amennyit egy ember "teljesen egészségesen" fog élni, figyelembe véve azokat az éveket, amelyeket várhatóan nem teljes egészségében fog leélni betegség vagy sérülés következtében. Csak 15 évre visszamenőleg van publikált adat, de országonként (beleértve Magyarországot is) növekedés figyelhető meg. Ugyanez látható itt is, egy interaktív térképen. Természetesen a HALE mérésének is megvannak a maga limitációi és kihívásai.

Az előzőhöz hasonló az Európai Unióban mért HLY (Healthy Life Years - Egészséges Életévek) indikátor. A HLY mérésének célja annak megállapítása, hogy a növekvő várható élettartamhoz milyen életminőség társul. Hasonlóan a HALE-hez, itt sem állnak rendelkezésre nagyon régi adatok. Ami rendelkezésre áll, azt itt lehet megtekinteni országokra lebontva. Az első HLY vizsgálatok komoly különbségekről árulkodnak  az egyes európai országok között. 2010 utáni adatokról itt érdemes tájékozódni. Természetesen itt sem szabad megfeledkezni a rendelkezésre álló adatok és felhasznált módszerek limitációiról.

De tavaly megállt a várható élettartam növekedése!

Valóban volt egy ilyen hír tavaly decemberben, amely csak az Egyesült Államokra vonatkozott. Az Index a következőt írta:

Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Statisztikai Központ (NCHS) jelentése szerint míg 2014-ben a férfiak várható élettartama 76,5 volt, ez 2015-re 76,3 évre csökkent, a nőknél 81,3 évről 81,2 évre csúszott vissza.

Ez a csak 1 évre vonatkozó, nagyon enyhe csökkenés azonban nem kellene hogy ok legyen bármilyen aggodalomra. Mindösszesen egy év nagyon kevés egy ilyen tendencia kimutatásához. Sokkal meglepőbb lenne, ha egyáltalán nem lenne ingadozás az alapvetően növekvő várható élettartam tendenciában.

Ha jobban elmélyedünk az adatokban, akkor látni fogjuk az okát a vélhetően ideiglenes visszaesésnek. Egyedül a rák által okozott halálozások csökkentek. Nőtt a szív- és érrendszeri megbetegedések, a stroke és a cukorbetegség okozta halálesetek száma, amiért sokak szerint az egyre gyakoribbá váló elhízás a felelős. Nőtt az öngyilkosságok száma, amiért sokan a gazdasági visszaesést okolják. Ugyancsak nőtt az Alzheimer okozta halálesetek száma.

Mindenesetre érdekes lehet a várható élettartamnak és a halálozási arányoknak egy ilyen jellegű "pillanatképének" tanulmányozása. Van értelme szem előtt tartani a dolgokat, jó pár évig azonban nem fogjuk megtudni, hogy ez a 2015-ben megfigyelt jelenség valójában az ingadozás természetes része vagy ténylegesen változik a tendencia. A média pedig ezt szokás szerint túlságosan felfújta. A hosszú távú tendenciák világosak: a várható élettartam stabilan növekszik. Érdekes kérdés lehet, hogy vajon meddig?

Meddig növekedhet még a várható élettartam?

Először is tisztázzunk egy gyakori félreértést! Ebben a bekezdésben (maximális) élettartamról fogunk beszélni (lifespan), ami nem azonos a várható élettartammal (life expectancy), amiről eddig volt szó. A maximális élettartam azon életévek száma, ameddig egy faj elméletileg maximálisan élhet. Az ember esetében például Jeanne Calment-é a rekord, ő 122 évesen hunyt el 1997-ben.

A tudományos világ egyébként megosztott ebben a kérdésben. Tavaly megjelent egy publikáció, amelyben a kutatók sorra vették a legidősebben elhunyó embereket országonként. Ezen országonkénti maximális életkor 1970 és 2000 között átlagosan 115-ig növekedett, 2000-től napjainkig viszont csökkenő tendenciát mutatott.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy melyik életkornál tapasztalható a legnagyobb évenkénti túlélés növekedés. Ennek a számnak növekednie kell, ha a várható élettartam és a maximális élettartam is növekszik. 1920-tól 1980-ig ténylegesen növekedett és végül 100 évnél tetőzött, ám ezek után csak minimálisat növekedett (férfiaknál 101, nőknél pedig 102).

A szerzők ezen adatokból azt a következtetést vonják le, hogy közeledünk a 115 éves maximális emberi élettartamhoz. Természetesen ezen szám körül majd lesz egy haranggörbe, amelynek a jobb szélén található Jeanne Calment a maga 122 évével. A kutatók szerint viszont nem valószínű, hogy bárki is megdönti majd ezt a rekordot.

Ezen konklúziókkal aztán sok tudós nem ért egyet. A nyers adatokba nehéz belekötni, mivel a tendenciák egyértelműnek tűnnek, nagy adathalmazról van szó és a vizsgálati módszer is egyértelmű. A vita azon van, hogy miként kell értelmezni az adatokat.

Ha az adatok helyesek, akkor azok legpesszimisztikusabb értelmezése szerint most vagyunk az ember maximális élettartamának határán. A várható élettartam szépen lassan tovább növekszik és egyre közelebb kerül ezen maximális értékhez. Ezen álláspont képviselői szerint biológiai okok miatt az ember maximális élettartamát nem lehet tovább növelni. Az előbbiekben kitárgyalt egészséges életévek száma azonban még növelhető.

A kritikusok ezzel szemben azt mondják, hogy ezen kutatásban szereplő adatok a múlt és a jelen biológiai ismereteit és orvostudományát foglalják magukba csak, a jövőben felfedezett dolgokról viszont nem szólnak. Szerintük ez a 115 év ez a jelenleg rendelkezésre álló tudomány és technológia általi és nem alapvető biológiai okok miatt van. Aubrey de Grey például ezt így foglalja össze:

Ezen publikáció eredményei teljes mértékben korrektek, azonban csak a ma és a tegnap orvoslásáról mondanak bármit is és semmit sem mondanak a jövő potenciális orvostudományáról.

Jelen pillanatban tehát nem ismerjük a választ erre a kérdésre. Csak fogadni tudunk. Érdekesség, hogy két kutató már fogadott is. Steven Austad szerint az első ember, aki 150 évig fog élni már a mai napon életben van (ezt 2000-ben mondta). Jay Olshansky nem ért egyet, így aztán ketten 300 amerikai dollárt helyeztek egy hosszútávú befektetési alapba, amit a fogadás győztese (illetve vélhetően a leszármazottja) kap majd meg.

Végszó

A bejegyzés fő mondanivalója, hogy a várható élettartam stabilan nőtt az elmúlt 150 évben. Ezen növekedés nem magyarázható kizárólag a gyermekhalandóság csökkenésével. A problémakör persze, mint ahogy az általában lenni szokott, sokkal bonyolultabb, mint azt elsőre gondolhatnánk. Egy biztos: nagyon pocsék munkát végez az a háttérhatalom, amely jelenleg a Föld népességet oltásokkal, GMO növényekkel, flouridálással vagy gyógyszerekkel próbálja csökkenteni. Régen minden jobb volt? Egy frászt!

15492284_1366314096733238_8079514671068020511_n.jpg

Felhasznált és ajánlott irodalom

Max Roser (2016) – ‘Life Expectancy’. Published online at OurWorldInData.org. Retrieved from: https://ourworldindata.org/life-expectancy/ [Online Resource]
Max Roser (2016) – ‘Child Mortality’. Published online at OurWorldInData.org. Retrieved from: https://ourworldindata.org/child-mortality/ [Online Resource]
The Credible Hulk - Life Expectancy Has Increased Significantly And It's Not Just Due To Child Mortality Rates
Steven Novella - American Mortality Ticks Up
Steven Novella - The Longevity Debate

komment

A bejegyzés trackback címe:

http://schrodingersdawg.blog.hu/api/trackback/id/tr1212149929

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.