Schrödinger Kutyája

Tudománykommunikáció, szkepticizmus, kritikus gondolkodás

Az oldal célja

2017. február 17. 09:45 - Zsolesz14

Tudománykommunikáció

A tudománykommunikáció elsődleges célja tulajdonképpen ismeretterjesztés: bemutatni egy konkrét területnek egy új kutatását, a vívmányait, a felfedezéseit és egyéb újdonságait. Mindezt lehetőleg bárki (értsd: az adott tudományterületen nagyon kevés vagy akár nulla előismerettel rendelkezők) által érthető formában. Egy jó tanárnak is ez a legfontosabb tulajdonsága: szakterületének akár komplikált és összetett problémáit és megoldásait hétköznapi kifejezésekkel, bárki számára érthetően tudja elmagyarázni. Lenyűgözőnek tűnhet, ha valaki csak úgy dobálja egymás után a laikusok számára érthetetlen szakkifejezéseket, ezzel azonban nem fogja elérni, hogy a hallgatóság megértse a dolgot és jobban érdeklődjön iránta.

A másik fontos eleme a jó tudománykommunikációnak, hogy csakis az igazat mondja, se többet se keveset. Ez alatt azt kell érteni, hogy nem von le olyan következtetéseket, amelyek a bemutatott kutatásból amúgy nem következnek. Mindemellett minden olyan utalást lehetőleg kerül, amely bármilyen félreértelmezésre adhat okot. Sok internetes portál kifejezetten ezekre a módszerekre megy rá, elsősorban kattintásvadászat céljából, de az amúgy széles körben megbízhatónak számító hírportálok is alkalmaznak ilyen technikákat, csak azok ott kevésbé nyilvánvalóak. A korrekt tudománykommunikáció nem támaszkodik ilyen módszerekre. Pár példa ilyenekre:

  • Nem használunk olyan hatásvadász címet, amely homlokegyenest ellentmond a cikk tartalmának vagy olyan következtetésre utal, amely amúgy nem vonható le belőle. Sok ember csak a címet olvassa el magát a cikket pedig csak átfutja vagy akár el sem olvassa és emlékezetében még a legjobb esetben is csak a cím marad meg.
  • Nem kiáltjuk, hogy megvan az X betegség ellenszere, ha egy kutatás során egy potenciális gyógyszer jól szerepelt állatkísérletekben, vagy kis létszámú klinikai vizsgálatokon. A legtöbb potenciális orvosság ezután bukik el.
  • Nem kiáltjuk ki az X anyagok rákkeltőnek meg károsnak, ha arról 30 évnyi komoly bizonyíték mondja, hogy biztonságos, de a napokban megjelent valami állatokon végzett kutatás, amely (esetleg látszólag) sok csúnyaságot mutatott ki.
  • Az előző példát továbbgondolva mindig a rendelkezésre álló összes, jó minőségű bizonyíték alapján ítélkezünk egy témáról. Sosem szabad csak és kizárólag egy kutatás alapján véleményt formálni, még akkor sem, ha az amúgy jó minőségű. Fontos, hogy az új kutatásokat a meglévő ismereteinkbe illesszük bele.
  • Stb.

Az világos, hogy ez egy nehéz feladat és egy újságírótól nem is elvárható, hogy a tudomány valamennyi területén legyen szakértő. Ugyanakkor léteznek módszerek, amelyekkel a tudománykommunikáció elsajátítható, ezért is van sok egyetem ilyen kurzus például.

A bejegyzéseim írásainál a fenti elvek betartására fogok törekedni.

Szkepticizmus, kritikus gondolkodás

A Szkeptikus Társaság honlapján a következőket lehet erről olvasni:

A "szkeptikus" kifejezés egy filozófiai irányvonalat és gondolkodásmódot takar, mely szerint a világról alkotott képünket a logikára és a tudomány kellően alátámasztott eredményeire kell alapozni, nem pedig tekintélyre, hagyományra vagy bármiféle olyan dogmára, amely a racionális gondolkodás akadálya lehet.

A szót tehát nem a hétköznapi értelmében kell érteni (szkeptikus vagyok ezzel meg azzal  kapcsolatban), itt sokkal inkább egy gondolkodásmódról van szó. Michael Shermer erre azt mondta, hogy "Skepticism is not a position; it's a process." vagyis "A szkepticizmus nem egy álláspont, hanem egy módszer". Az ilyen jellegű gondolkodásmódra egy olyan világban, ahol csak úgy ömlik a hamis és félrevezető információ felénk egyre nagyobb szükség van.

A kritikus gondolkodás ennek megfelelően az általunk hallott vagy olvasott állítások tüzetesebb vizsgálatát jelenti és nem azonnali befogadását. Általánosságban persze ennél többet is lehet érteni kritikus gondolkodás alatt, ha mindenáron definíciót akarunk, akkor innen lehet például kiindulni: "kritikus gondolkodás alatt olyan racionális eszközök, világképek és értékek használatát értjük, amelyek a lehető legközelebb visznek a valósághoz".

Kiemelt fontosságú, hogy saját magunkkal szemben is legalább annyira kell kritikusak legyünk, mint másokkal szemben. Általános jelenség, hogy mások gondolkodásában sokkal könnyebben vesszük észre ugyanazokat a hibákat, amelyekről saját világnézetünkben tudomást sem veszünk. Ezt persze sokan megértik és tudomásul veszik, de aztán szépen elfelejtik és nem alkalmazzák. Pedig szinte biztosra lehet mondani, hogy tudásunk jelentős része hamis. Biztos, hogy sok dolog van, amit rosszul tudunk. Ezek közül sokhoz érzelmi alapon kötődünk és nagyon rosszul viseljük, ha valaki akár csak fel is veti, hogy tévedünk. Ez alól természetesen én sem vagyok kivétel.

Egyebek

A fentiekhez bármilyen, akár hangyányi módon kapcsolódó témákat is gyakran fogok feldolgozni. Ebből talán a filozófiával kapcsolatos bejegyzéseket érdemes külön megemlíteni.

Kapcsolat

Bármilyen esetleges témajavaslatot, észrevételt, óhajt, sóhajt, panaszt, kérelmet, sérelmet az alábbi címre lehet küldeni: zsoleszblog@gmail.com

komment

A bejegyzés trackback címe:

http://schrodingersdawg.blog.hu/api/trackback/id/tr1712267980