A #napitanulság a blog Facebook oldalán többé-kevésbé heti rendszerességgel megjelenő, rövid, szkeptikus témájú gondolatsor, amelyet legtöbbször valamilyen hivatkozás vagy kép kísér.

David G. McAfee arra hívja fel a figyelmet ebben a Tweet-ben, hogy egyáltalán nem számít udvariatlannak vagy sértőnek bizonyítékot kérni valakitől az általa képviselt álláspont igazolására.

Csakugyan gyakori tapasztalat a hétköznapokból beszélgető- vagy vitapartnerünk felháborodása, amikor arra kérjük, hogy támassza alá valamivel a mondanivalóját. Mintha nem is lenne helyénvaló megkérdőjelezni azt.

Pedig jól tudjuk, hogy nagyon ritkán van olyan, hogy "üres fejjel" ülünk le egy kérdés elé, gondosan mérlegeljük a pro és kontra érveket, majd elkötelezzük magunkat amellett az álláspont mellett, amelyre a bizonyítékokból logikusan következtetni lehet. Általában eleve elfogultan állunk a kérdésekhez, megvannak az előítéleteink és szándékosan azokat a bizonyítékokat keressük és részesítjük előnyben, amelyek előre meglévő álláspontunkat támasztják alá.

Emellett passzív tudásunkban is célszerű rendszeresen kételkedni. Lehet, hogy valamit régen egy magazinban, cikkben olvastunk vagy hallottuk egy ismerőstől és mivel szimpatikus volt, ezért az beépült a passzív tudásunkban. Ha olvastam valahol, akkor biztosan igaz? Ha X mondta, akkor biztosan igaz? Sose induljunk ki abból, hogy igazunk van! Mindig fenn kell tartani annak a lehetőségét, hogy tévedhetünk. Ha nem így teszünk, az a szűklátókörűség definíciója.

Pontosan ezért ha valaki bizonyítékot kér az állításainkra, azzal mi is lehetőséget kaphatunk újragondolni az álláspontunkat. Vajon az tényleg megállja a helyét a kritikával szemben? Hát nem jobb az, ha tanulunk valamit és nem hiszünk többet olyan dolgokban, amik mellett nem szólnak bizonyítékok?

Nyilván senki sem cipelheti táskájában mindenhová magával a szakirodalmi hivatkozásokat mindenféle témával kapcsolatban. Viszont gondoljunk bele mennyire lehet stabil az az álláspont, amelyet csupán annyi támaszt alá, hogy "olvastam valahol" vagy "hallottam valahol". A helyzet aztán még rosszabb, ha nem is tudjuk honnan származik. Ha bizonyítékot kérnek tőlünk azzal szinte csak jól járhatunk. Alá tudjuk támasztani az álláspontunkat? Ha igen, akkor az jó gyakorlat, ugyanakkor ilyenkor is érdemes belegondolni, hogy amit felhoztunk, az ténylegesen elegendő-e. Ha nem, akkor is tanultunk valami újat. Talán mégsem úgy vannak a dolgok, ahogy gondoltuk! Kiegészítésre szorulna a tudásunk? Lehet, hogy jobban utána kellene nézni ennek? Elvégre tévedni emberi dolog.