Az alacsony energiatartalmú édesítőszerek (Low Energy Sweetener - LES), mint például az aszpartám, a szukralóz vagy a stevia, mindig is nagy viták tárgyai voltak a közvéleményben. Egyrészt sokan mesterséges anyagként tekintenek rájuk, ami pedig mesterséges, az egészen biztosan káros;  mások viszont a cukorról nincsenek jó véleménnyel, így aztán helyettesíteni szeretnék azt valamivel. Ez a szakirodalmi áttekintés, amely az International Journal of Obesity szaklapban jelent meg, azt vizsgálta, hogy az alacsony energiatartalmú édesítőszerek fogyasztása segíthet-e testsúlyunk megtartásában, illetve a fogyásban. Ebben a publikációban képet kapunk e kérdés összetettségéről, valamint arról, hogy milyen fajtájú bizonyítékok léteznek, amelyek e kérdéskörrel foglalkoznak. Ezen változatos kutatások megismerése mindenképpen hasznos, ha más nem azért, hogy kiszúrjuk a rossz tudományt. A sajtóban ugyanis gyakran fordul elő, hogy egy ilyen kutatást kiragadva a többi közül azt nem megfelelő kontextusban ismertetik, ezáltal hibásan érvelve az édesítőszerek ellen, vagy akár mellett.

Mi is a kérdés?

Sokaknak magától értetődő a tárgyalt kérdés, másoknál viszont szóba sem jön, mert eldöntöttnek vélik rá a választ. Ha például alacsony energiatartalmú édesítőszeres italokat fogyasztunk a cukros levek helyett, akkor jó pár kalóriát megspórolhatunk naponta. E kalóriák hamar és könnyen összeadódnak. Ha nem csak az üdítőkbe, de a többi általunk naponta fogyasztott ételben is édesítőszerek vannak cukor helyett, akkor logikus lehet azt gondolni, hogy ezek fogyasztásával csökkenthetjük a naponta bevitt kalóriamennyiséget, ami segíthet megtartani a testsúlyunkat vagy éppen fogyni.

Az emberi test és az emberi pszichológia azonban nagyon bonyolult rendszer, emiatt nem várt következményekre is gondolnunk kell. Például lehetséges, hogy ha diétás italt fogyasztunk, akkor utána úgy gondoljuk, hogy emiatt megérdemeljük, hogy a megspórolt kalóriákat valamilyen más formában fogyasszuk el. Lehet pont ezért eszünk meg egy tábla csokit, mert úgy gondoljuk, hogy ez jár, hiszen nem ittunk cukros üdítőket aznap. Ennek persze lehet az a végeredménye, hogy a napi bevitt kalóriamennyiségünk valójában növekszik. Ezt a jelenséget lehetne kompenzációnak hívni, amelynek a létezésére amúgy több bizonyíték is utal.

Az is lehetséges, hogy az amúgy alacsony kalóriatartalmú, de édes ételek és italok fogyasztása összezavarja az agyunkat, mivel szeparálódik az édes íz érzete és a tényleges kalóriák bevitele. Ez pedig további kalóriák utáni sóvárgáshoz vezethet.

Milyen típusú kutatások léteznek?

Összességében három fajta kutatási iránnyal lehet arra a kérdésre választ keresni, hogy a napi rendszerességgel fogyasztott kalóriamentes édesítőszerek növelik vagy csökkentik a teljes napi kalóriabevitelt.

Az első az állatkísérletek, amelyek elsősorban patkányokat használnak. A patkányokat lehet cukros vagy édesítőszeres vízzel itatni, majd lehet nekik tetszőleges mennyiségű ételt biztosítani és figyelni a reakciójukat erre. Az állatkísérletek nagy előnye, hogy a kutatók a változók nagy részét saját irányításuk alatt tudják tartani. Mindent fel lehet jegyezni, amit az állatok elfogyasztanak, viselkedésük pedig irányítható. A nyilvánvaló hátránya a dolognak, hogy a patkányok nem emberek.

Az embereken végezhető kutatásoknak két fajtája van, az első a kohorsz tanulmányok (cohort study) Ezek során édesítőszereket rendszeresen fogyasztó vagy éppen nem fogyasztó embercsoportok  napi bevitt kalóriamennyiségét és testsúlyát követik nyomon a kutatók. A kohorsz tanulmányok nagy előnye, hogy azok való világbeli megfigyelések, ahol sok résztvevőt lehet bevonni, akiket hosszú ideig lehet nyomon követni. A nagy hátrányuk viszont, hogy ok-okozás tekintetében nehéz bármilyen következtetést levonni. Ha például túlsúlyos emberek rendszeresen édesítőszereket fogyasztanak, akkor azért tesznek így, mert fogyni szeretnének vagy eleve azért túlsúlyosak, mert sok édesítőszert fogyasztanak?

A legjobb minőségű bizonyítékok a kontrollált vizsgálatok, amelyekben az embereket véletlenszerűen csoportokba osztják, amely csoportokban vak körülmények között fogyasztanak édesítőszeres, cukros vagy tiszta vizet. Ezen kutatások során már biztosabb ok-okozati következtetéseket lehet levonni. Hátrányuk viszont, hogy nehéz lefolytatni azokat, így ezek általában kis számú résztvevőt használnak vagy rövid távú kutatások.

Mit mond a szakirodalmi áttekintés?

A bejegyzésben tárgyalt szakirodalmi áttekintés szerzői a szakirodalomban található, az előbb ismertetett mindhárom típusú kutatásokat megvizsgálták. A céljuk pont az volt, hogy valamennyi rendelkezésre álló bizonyítékot áttekintsenek. Lássuk mit találtak!

A patkánykísérletek összességében nem mutatták ki, hogy az édesítőszerek fogyasztásának előnyei lennének kalóriabevitel szempontjából, sőt, néhány tanulmány egy hátrányt mutatott ki: (saját fordítások)

90 állatkísérletből 62-nél az energiamentes édesítőszereknek való kitettség a testsúlyt nem csökkentette vagy befolyásolta. Abból a 28-ból, amelyek testsúly növekedésről számoltak be, 19-ben glükózzal hasonlították össze az energiamentes édesítőszereket egy specifikus 'tanuló' paradigma segítségével.

Az állatkísérletekkel kapcsolatban az a végszó, hogy azok nem mutattak ki hatást a testsúlyra és a kalóriabevitelre. Néhány tanulmány kimutatott ugyan testsúly-, illetve kalóriabevitel-csökkenést, de ezek nagyon magas dózisú édesítőszereket alkalmaztak.

Ami érdekes még, az a 'tanuló' paradigma. Az ezt alkalmazó tanulmányok egy része megnövekedett testsúlyról számolt be az édesítőszer kontra cukorral táplált patkányoknál. A szerzők megállapítása szerint úgy tűnik, hogy itt ténylegesen van egy hatás, probléma azonban e jelenségnek az emberekre történő alkalmazhatósága. A kísérletek során a patkányok számára olyan eledelt biztosítottak, amelyhez nincsenek hozzászokva. Egy hipotézis szerint az édesítőszeres víz a többi ételt ízletesebbé, kellemesebbé teszi a patkányok számára, akik aztán ezért később több eledelt fogyasztanak.

Amikor olyan főcímet látunk, amely azt próbálja bizonygatni, hogy az édesítőszerek fogyasztása testsúlynövekedéshez vezet, akkor az általában kizárólag az előbb bemutatott állatkísérletekkel próbálja azt alátámasztani. Nem titkolom, hogy e bejegyzés írásának fő ihletője pont egy ilyen, múlt héten megjelent cikk volt. Az oldalon a kommentem, amely az itt tárgyalt szakirodalmi áttekintésre hívta fel a figyelmet azóta is moderálás alatt van, vélhetőleg sosem fog megjelenni ott. Állatkísérletekből sosem szabad messzemenő következtetéseket levonni emberekre gyakorolt hatások szempontjából. Nem is ez a céljuk e kutatásoknak, így komoly tudománykommunikációs hiba azt állítani, hogy emberekben is testsúlynövekedést okoznak az alacsony energiatartalmú édesítőszerek csak azért, mert állatkísérletekben ezt tapasztalták. Erre jön még rá az is, hogy a vizsgált 90 állatkísérlet nem utal egyértelmű konklúzióra még patkányok esetében sem, az eredmények vegyesek. Mindig meg kell nézni a kimutatottnak vélt hatás alkalmazhatóságát emberekre is.

Tegyünk akkor így!

12 prospektív kohorsz emberi vizsgálat inkonzisztens összefüggéseket mutatott az alacsony energiatartalmú édesítők fogyasztása és a testtömegindex között.

Összesen 6 összehasonlítás történt felnőttekben és 5 gyerekekben. A véletlen hatások modell nem mutatott változást a testtömegindexben alacsony energiatartalmú édesítőszerek fogyasztása esetében. A tanulmányok között azonban magas szintű volt a heterogenitás.

Érthetően ezt úgy lehetne megfogalmazni, hogy mivel az egyes tanulmányok nagyon eltérő eredményeket mutatnak, ezért azokból nem lehet konzisztens végkövetkeztetést levonni. A következtetések magyarázhatóak véletlen zajjal vagy egyéb zavaróhatásokkal, amelyek tanulmányonként változtak.

A kontrollált vizsgálatokat a szerzők rövid- és hosszú távú kategóriákba sorolták. A rövid távúak egyetlen étkezés során bevitt kalóriamennyiséget nézték energiamentes édesítőszerek fogyasztása után. Változatos eredmények születtek a konkrét használt módszertől függően, a szerzők a következő összefoglalót adták:

Összességében a rövid távú vizsgálatok eredményeit átfogó, nagy mennyiségű bizonyítékok azt mutatják, hogy az alacsony energiatartalmú édesítőszerek fogyasztása cukor helyett csökkenti a teljes kalóriabevitelt. Emellett semmi sem utal arra, hogy az alacsony energiatartalmú édesítőszerek növelnék az étvágyat.

Rövid távon tehát van előnye az energiamentes édesítőszerek fogyasztásának cukor helyett. A hosszú távú hatásokról viszont ezen bizonyítékok halmaza nem tud nyilatkozni. A szerzők arra is felhívják a figyelmet, hogy ezen eredmények utalnak egy kompenzációs hatásra. Ez azt jelenti, hogy az édesítőszerek hatására az emberek több kalóriát fogyasztottak az azutáni étkezésnél, azonban ez a többlet kalória még mindig kevesebb volt, mint az édesítőkkel helyettesített cukor kalóriatartalma.

A hosszú távú kutatásokat leginkább túlsúlyos vagy elhízott embereken végezték el, akiket tanulmánytól függően 10 naptól egészen 3 évig követtek nyomon. A résztvevők többnyire felnőttek voltak, akik közül páran aktívan fogyókúráztak is.

Az eredmények elég konzisztensek voltak és csak a hatás mértékében tértek el egymástól: az energiamentes édesítőszerek fogyasztása cukor vagy víz helyett az energiabevitel és a testsúly csökkenésével hozható összefüggésbe. Mindenképpen meglepő az édesítőszerek előnye a vízzel szemben, hiszen a víz zéró kalóriás. Mindez arra utal, hogy édesítőszeres italok fogyasztása nem édes italokkal szemben összességében kisebb kalóriabevitelt tehet lehetővé.

Összefoglaló - Az energiamentes édesítőszerek valószínűleg segítenek a fogyásban vagy testsúlyunk megtartásában

A tárgyalt irodalmi áttekintés eredményei elég meggyőzőek. Az emberi kísérleti tanulmányok sokkal többet mondanak, mint a megfigyeléses vizsgálatok, az állatkísérletek vagy az alap tudományos kísérletek, amelyek lehetséges hatásmechanizmusok után kutatnak.

Jelen esetben egyes tanulmánytípusok vegyes eredményeket mutattak, azonban a legjobb minőségű bizonyítékok konzisztensen arra utalnak, hogy az energiamentes édesítőszerek fogyasztása cukros italok (vagy néhány esetben víz) helyett összességében csökkenti az energiabevitelt és a testsúlyt. Természetesen mint oly sokszor, itt is szükség van további szigorú vizsgálatokra, a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékokból azonban ez a legjobb konklúzió, amit kellő bizonyossággal le lehet vonni. E konklúzió kellőképpen konzisztens és robusztus.

Egy átlagfogyasztó számára az édesítőszerek körüli kutatások és viták mind az óvatosságra kell felhívják a figyelmet. A média, az önsegítő könyvek és a táplálkozás ismert gurui mind egymásnak ellentmondó táplálkozási ajánlásokat közvetítenek az emberek felé. Ezen ajánlások mind állatkísérletek vagy megfigyeléses vizsgálatok eredményeinek eltúlzásából adódnak. Az ilyen típusú kutatásokat azonban nem csak az édesítőszerekkel kapcsolatban, hanem valamennyi egészséggel kapcsolatos kérdésnél kétkedve kell fogadni. Nem véletlen, hogy az ismert szkeptikusok és a tudományos orvoslás hívei rendszeresen nem találják döntőnek az ilyen kutatásokat. A történelem már többször megmutatta ugyanis, hogy félrevezetőek lehetnek.

Sokkal meggyőzőbbek a vak, kontrollcsoportos vizsgálatok. De még itt sem elég egy kutatásra hagyatkozni, mindaddig érdemes kétkedve fogadni az eredményeket, amíg azokat több másik szigorú vizsgálat meg nem erősíti.

Az állatkísérletek természetesen nem hasztalanok, segítenek jövőbeli kísérletek megtervezésében és annak eldöntésében, hogy milyen irányokban érdemes tovább kutatni. Messzemenő következtetéseket azonban nem lehet levonni belőlük, sok táplálkozással kapcsolatos önsegítő könyv viszont sajnos pontosan ezt teszi. Óvakodjunk az olyan cikkektől is, amelyek az édesítőszerek emberre gyakorolt hatását csak és kizárólag állatkísérletekkel próbálják alátámasztani! A tárgyalt irodalmi áttekintés szerzői is hasonló végkövetkeztetésre jutnak az összefoglalójukban:

Állatkísérletek és megfigyeléses vizsgálatok egyes csoportjai gyakran szolgálnak annak az erős állításnak az alátámasztására, mely szerint az alacsony energiatartalmú édesítőszerek hozzájárulnak a túltápláláshoz és az elhízáshoz. Ezzel szemben a jelenleg tárgyalt irodalmi áttekintés, amely emberi beavatkozással járó kutatásokból származó nagyszámú és szisztematikusan azonosított bizonyítékokból áll [...] nem támasztja alá ezt a nézetet.

Úgy tűnik tehát, hogy jelen esetben a józan ész általi meglátás bizonyult igaznak: cukros termékek helyett energiamentes édesítőszerrel ízesített italok és ételek fogyasztásával csökkenthetjük kalóriabevitelünket, ami segíthet testsúlyunk megtartásában vagy csökkentésében.

Források

Low Energy Sweeteners and Weight Control
Does low-energy sweetener consumption affect energy intake and body weight? A systematic review, including meta-analyses, of the evidence from human and animal studies