Schrödinger Kutyája

Tudománykommunikáció, szkepticizmus, kritikus gondolkodás

Szoktál tévedni?

2017. augusztus 09. 16:24 - Zsolesz14

wall-decal-sticker-font-b-quote-b-font-vinyl-art-lettering-removable-i-m-never-wrong.jpgKezdjünk egy gondolatkísérlettel! Gondoljunk bele abba a több ezer nézetbe, álláspontba és elképzelésbe, amelyekhez ragaszkodunk. Minden olyan dologba, amelyet igaznak tartunk. Próbáljuk megbecsülni, hogy ezek hány százaléka igaz ténylegesen! Ha őszinték akarunk lenni, akkor el kell ismerni: rendkívül valószínűtlen, hogy az esetek 100 %-ában igazunk van, szoktunk (néha) tévedni is. Szóval, milyen gyakran van igazunk? Az Olvasó mit gondol? 80 %? 90 %? Esetleg vagyunk annyira merészek, hogy 99 %-ot mondjunk? Bármit is becsüljünk, az biztosan 100 % alatt lesz (kivéve persze, ha reménytelenül önteltek vagyunk). Senkinek sincs az esetek 100 %-ában igaza: nekem sem, az Olvasónak sem, Stephen Hawkingnak sem és Einsteinnek sem.

Megállapítottuk tehát, hogy mindenki vall téves nézeteket. Próbáljuk meg osztályozni a nézeteinket aszerint, hogy azok igazak vagy hamisak! Gyerünk, próbáljuk csak meg! Nem fog menni. Nem tudjuk, mely nézeteink tévesek, hiszen ha tudnánk, hogy valamiben tévedünk, akkor vélhetően nem is hinnénk abban. Legalábbis nagyon remélem, hogy ez a helyzet. Eredendően úgy gondoljuk tehát, hogy valamennyi nézetünk igaz, de ha őszintén belegondolunk, akkor el kell ismerni: néhányban egészen biztosan tévedünk.

Egy lehetséges kritikája ennek a gondolatkísérletnek a következő: igaz ugyan, hogy nem tudhatjuk miben tévedünk, de ugyanakkor bizonyos konkrét kérdésekben 100 %-os bizonyossággal állíthatjuk, hogy igazunk van. Vagyis feloszthatjuk összes nézetünket olyanokra, amelyekben 100 %-ig biztosak vagyunk és olyanokra, amelyekben kevesebb, mint 100 %-ig vagyunk biztosak. Igaz ugyan, hogy bizonyos dolgokban lehet biztosabb a tudásunk, de erősen megkérdőjelezhető, hogy a 100 %-os bizonyosság egyáltalán létezhet-e. Egy sor filozófiai oka van annak, amiért a 100 %-os bizonyosság nem lehetséges. De ebbe itt nem célom belemenni részletesen, hiszen az minden bizonnyal nagyon messzire vezetne. Az viszont mindenképp megemlítendő, hogy az önteltség csúcsa 100 %-os bizonyossággal állítani valamit. Ha 100 %-ig biztosak vagyunk valamiben, akkor azzal azt mondjuk, hogy olyan műveltek, intelligensek és cáfolhatatlanok vagyunk egy konkrét témakörben, hogy tévednünk lehetetlen. Ez pedig egy elég extrém álláspont. Nem számít kik vagyunk, a 100 %-os bizonyossághoz senki sem elég tökéletes. Mindig lehetséges, hogy valamilyen bizonyíték elkerülte a figyelmünket, vagy, hogy valamilyen hiba csúszott a gondolatmenetünkbe. A tévedés lehetőségét nem lehet biztosan kizárni. Természetesen lehetünk magas szinten biztosak valamiben. Juthatunk erős konklúziókra nagy mennyiségű és jó minőségű bizonyítékok által, de képesnek kell lennünk feladni azt, ha új bizonyítékok tárulnak elénk.

(Megjegyzés: A matematika és a logika állításai jogos kivételnek számíthatnak. 2+2 az mindig 4, még akkor is, ha a mátrixban élünk és egész életünk egy nagy hazugság. Ugyanakkor ezen állítások lényegesen eltérnek azoktól a nézetektől, amelyekről a bejegyzés szól.)

Mind ez idáig tehát két alapvető és kulcsfontosságú következtetést tudunk levonni:

  1. Néhány nézetünk téves.
  2. Nem tudjuk, mely nézeteink tévesek.

E tények implikációja világos és elkerülhetetlen: mindig fenn kell tartani annak a lehetőségét, hogy tévedhetünk, tetszőleges témával kapcsolatban. A kritikus gondolkodásnak és a szkepticizmusnak ez az egyik vezérlő alapelve, amelyet mindenkinek a szívére kellene vennie. Nem számít kik vagyunk, milyen okosak vagyunk, hány diplománk van, bármiben tévedhetünk. Éppen ezért a nekünk ellentmondó (jó minőségű!) bizonyítékokat sosem szabad figyelmen kívül hagyni.

Gondolatban mindez nagyon szépen hangzik, megvalósítani viszont kétségkívül nehéz. Mindenki szereti azt hinni, hogy igaza van. Kényelmet nyújt, ha azt hisszük, hogy tudjuk miként működik a világ, a nézeteinknek ellentmondó bizonyítékok pedig kellemetlenséggel árasztanak el. Nem szeretünk tévedni. Ennek eredményeképpen ragaszkodunk bármely forráshoz, amely egyetért velünk, és vakon elutasítjuk azokat, amelyek ellentmondanak nekünk. Megvannak a módszereink a minket cáfoló források ellen: kamuhíreknek nevezzük azokat, lefizetettnek nevezzük a szerzőt, összeesküvés-elméleteteket találunk ki, kimazsolázunk pár minket támogató bizonyítékot stb. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy elkerüljük a kemény igazságot: mi is tévedhetünk. Ezt nevezhetjük akár nem tudatos motivált érvelésnek (motivated reasoning), ami egy meghatározó probléma lehet, hiszen az komolyan akadályozhat minket egyes bizonyítékok figyelembe vételénél és a racionális döntéshozatalnál. Szerencsére azonban küzdhetünk e jelenség ellen.

A kritikus gondolkodás tanulható és fejleszthető. Az első lépések egyike egyszerűen elismerni, hogy mi is tévedhetünk. Kényszerítsük magunkat arra, hogy a nekünk ellentmondó bizonyítékokat is figyelembe vegyük. Amikor egy nekünk tetsző cikket olvasunk, ne feltételezzük azonnal, hogy a leírtak igazak és ne lájkoljuk vagy osszuk meg azt rögtön. Ehelyett gondoljuk végig alaposabban a benne leírtakat. A mai világban sokan érvelnek úgy álláspontjuk mellett, hogy az azért igaz, mert az illető olvasta egy cikkben az interneten vagy egy magazinban. Ilyenkor mindig érdeklődjünk afelől, hogy az miért igaz. Mik voltak az érvek a cikkben, mivel támasztotta a szerző alá az álláspontját? Amikor egy cikket olvasunk vegyük alaposabban szemügyre a szerző érveit, a forrásait. Keressünk egy olyan cikket, amely ellenkező véleményen van, tanulmányozzuk azt hasonlóan! Kinek az érvei meggyőzőbbek, kinek korrektek a forrásai? Amikor a mi nézeteinknek ellentmondó cikket olvasunk, ne feltételezzük azonnal, hogy az téves! Ne kiáltsuk, hogy "Kamuhír!" vagy "Propaganda!" Végezzünk tényellenőrzést! (fact checking) Nagyon sok hasznos internetes portál létezik, amely segíthet nekünk ebben, bátran használjuk ki azokat!

Nagyon gyümölcsöző és hasznos lehet, ha szándékosan olyan forrásokat keresünk, amelyek a mi nézeteinknek ellentmondanak. Másképpen fogalmazva, próbáljuk aktívan cáfolni saját magunkat! Nagyon sokan irányítottan olyan cikkekre keresnek csak rá, amelyek megerősítik a saját nézetüket, az ellentmondókat pedig figyelmen kívül hagyják vagy el sem olvassák azokat; ez pedig egy komoly probléma. Ez a jól ismert megerősítési torzítás. Sokak számára a tényellenőrzés olyan cikkek keresését jelenti, amelyek egyetértenek álláspontjukkal. Ilyeneket pedig bárki könnyedén találhat, tetszőleges témával kapcsolatban. Ez pedig megerősít minket abban, hogy igazunk van. Látjuk, hogy ez miért óriási probléma? Mindez egy visszacsatolást hoz létre, amelynek az lesz az eredménye, hogy az egész végén változatlan marad az általunk vallott nézet. Ha tévednénk, az sosem fog kiderülni. Mindig lesznek olyan emberek, akik egyetértenek velünk és ha csak az ő mondanivalójukat olvassuk el, akkor csupa olyan érvet fogunk látni, amely osztja a véleményünket. Így pedig szóba sem fog kerülni az, hogy esetleg tévedhetünk.

Mindemellett célszerű megpróbálnunk elkerülni a buborékokat. (más megközelítésben visszhangszobákat - echo chamber) Ha kizárólag olyan portálok hírleveleire iratkozunk fel, olyan oldalakat lájkolunk, amelyek a mi nézeteinket képviselik, akkor a felénk érkező cikkek eleve szűrtek lesznek. Ebbe a hibába bárki beleeshet. (a szkeptikusok is belájkolhatnak egy sor szkeptikus beállítottságú oldalt és semmi mást) Ne tiltsunk le mindenkit, akivel nem értünk egyet! Ehelyett tanulmányozzuk alaposan az érveiket és forrásaikat, mindig szem előtt tartva, hogy nekik is lehet igazuk. Például az utóbbi időkben sokan, részben politikai indíttatások révén azt a végkövetkeztetést vonták le, hogy csak egyetlen nagyobb hírforrás lehet megbízható. Hogy melyik, az természetesen nézettől függően változik. Az összes többi viszont propagandából működik vagy egyszerűen hazudik. Ennek az lett az eredménye, hogy sokan csak egyetlen hírforrásból tájékozódnak, mégpedig olyanból, amely általában elfogultan csak egyetlen irányvonalat képvisel. Így létre is jött egy buborék, amelyben a hírek csak és kizárólag olyan forrásokból jönnek, amivel egyetértünk. A máshonnan származó hírek pedig kamuk, hazugságok. Ez pedig komoly probléma, amely független attól, hogy mely politikai nézetet képviseljük. A napi információ- és híradagunkat célszerű több forrásból beszerezni. A másik oldal érveit pedig ténylegesen olvassuk el és értsük meg. Ne nevezzünk egy forrást kamuhír portálnak csak azért, mert az nem ért velünk egyet. Ugyanakkor ténylegesen létezik sok valódi kamuhír portál, amelyeknek kizárólagos célja a kattintások számának növelése; ezeket valóban célszerű azonosítani és elkerülni.

Végszó

Összességében tehát mindig tartsuk fenn annak a lehetőségét, hogy tévedhetünk. Alkalmazzunk tényellenőrzést, különösen az olyan állításoknál, amelyekkel szimpatizálunk. Próbáljuk megérteni a nézeteinknek ellentmondó cikkek érveit, kerüljük el a buborékokat, tájékozódjunk több forrásból és időről időre próbáljuk aktívan cáfolni saját álláspontjainkat. Mindez természetesen nehéz feladat. Belénk van égetve, hogy nehezen adjuk fel nézeteinket, azonban modern korunkban, amikor burjánzanak a hamis információk, ez a fajta szkepticizmus és kritikus gondolkodás nélkülözhetetlenné válik az élet valamennyi területén (tudományok, politika, vallás stb.). Senki sem tökéletes, mind ki vagyunk téve a megerősítése torzításnak (és egy rakat további gondolkodási hibának), de mindez tanulható és fejleszthető. Idővel jobb és jobb kritikus gondolkodók lehetünk. Váljon szokásunkká a tényellenőrzés, végezzük azt rendszeresen és ne csak akkor, amikor valakit meg akarunk cáfolni. Mindenek előtt azonban legyünk hajlandóak tévedni.

Forrás, inspiráció

You're probably wrong

komment

A bejegyzés trackback címe:

http://schrodingersdawg.blog.hu/api/trackback/id/tr912678355

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.