A #napitanulság a blog Facebook oldalán többé-kevésbé heti rendszerességgel megjelenő, rövid, szkeptikus témájú gondolatsor, amelyet legtöbbször valamilyen hivatkozás vagy kép kísér.
David G. McAfee arra hívja fel a figyelmet ebben a Tweet-ben, hogy egyáltalán nem számít udvariatlannak vagy sértőnek bizonyítékot kérni valakitől az általa képviselt álláspont igazolására.
Csakugyan gyakori tapasztalat a hétköznapokból beszélgető- vagy vitapartnerünk felháborodása, amikor arra kérjük, hogy támassza alá valamivel a mondanivalóját. Mintha nem is lenne helyénvaló megkérdőjelezni azt.
Pedig jól tudjuk, hogy nagyon ritkán van olyan, hogy "üres fejjel" ülünk le egy kérdés elé, gondosan mérlegeljük a pro és kontra érveket, majd elkötelezzük magunkat amellett az álláspont mellett, amelyre a bizonyítékokból logikusan következtetni lehet. Általában eleve elfogultan állunk a kérdésekhez, megvannak az előítéleteink és szándékosan azokat a bizonyítékokat keressük és részesítjük előnyben, amelyek előre meglévő álláspontunkat támasztják alá.
Emellett passzív tudásunkban is célszerű rendszeresen kételkedni. Lehet, hogy valamit régen egy magazinban, cikkben olvastunk vagy hallottuk egy ismerőstől és mivel szimpatikus volt, ezért az beépült a passzív tudásunkban. Ha olvastam valahol, akkor biztosan igaz? Ha X mondta, akkor biztosan igaz? Sose induljunk ki abból, hogy igazunk van! Mindig fenn kell tartani annak a lehetőségét, hogy tévedhetünk. Ha nem így teszünk, az a szűklátókörűség definíciója.
Pontosan ezért ha valaki bizonyítékot kér az állításainkra, azzal mi is lehetőséget kaphatunk újragondolni az álláspontunkat. Vajon az tényleg megállja a helyét a kritikával szemben? Hát nem jobb az, ha tanulunk valamit és nem hiszünk többet olyan dolgokban, amik mellett nem szólnak bizonyítékok?
Nyilván senki sem cipelheti táskájában mindenhová magával a szakirodalmi hivatkozásokat mindenféle témával kapcsolatban. Viszont gondoljunk bele mennyire lehet stabil az az álláspont, amelyet csupán annyi támaszt alá, hogy "olvastam valahol" vagy "hallottam valahol". A helyzet aztán még rosszabb, ha nem is tudjuk honnan származik. Ha bizonyítékot kérnek tőlünk azzal szinte csak jól járhatunk. Alá tudjuk támasztani az álláspontunkat? Ha igen, akkor az jó gyakorlat, ugyanakkor ilyenkor is érdemes belegondolni, hogy amit felhoztunk, az ténylegesen elegendő-e. Ha nem, akkor is tanultunk valami újat. Talán mégsem úgy vannak a dolgok, ahogy gondoltuk! Kiegészítésre szorulna a tudásunk? Lehet, hogy jobban utána kellene nézni ennek? Elvégre tévedni emberi dolog.
Az Amazon bestseller listáit böngészve találunk egy könyvet, amely a mostanában írt bejegyzések által feszegetett témákhoz erősen kapcsolódik. Ez pedig a Harvard Egyetem professzorának, Tom Nichols-nak a 
Szerinte társadalmunk és oktatási rendszerünk egy olyan generációt hozott létre, amely nem tud mit kezdeni azzal, ha felhívják a figyelmüket arra, hogy tévednek valamiben. Mindenki azt hiszi, hogy jogosult arra, hogy tetszőleges témában igaza legyen. A demokráciában mindenki "egyenlő", ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki egyenlően tehetséges vagy azonos tudással és képességekkel rendelkezik. Kétségtelenül nem arról van szó, hogy szakterülettől függetlenül mindenki álláspontja egyenlő. Ha ezt kombináljuk a "
Az észérvek és bizonyítékok általi küzdelem a különböző összeesküvés-elméletek ellen az interneten nagyon fárasztó és unalmas tud lenni. A szkeptikusoknak gyakran nagyon mélyen bele kell ásniuk magukat az érintett tudományterületi, technológiai vagy történelmi részletekbe, hogy jól átlássák és tisztább képet kapjanak a vitatott témáról. Ugyanezen idő alatt az összeesküvés-elmélet híve előállhat akár több tucatnyi újabb pontatlan vagy hamis ellenérvvel, amelyek kielemzése nagyon sok fáradtságba és időbe telne. Ideális esetben természetesen ez a feladat a híveké lenne, nekik kellene kritikusan gondolkodni és nem azonnal elfogadni ezen érveket, hanem megnézni, hogy a szkeptikusabb beállítottságú források miket mondanak erről, majd összevetni a dolgokat. A szkeptikusoknak szükségük van tehát általánosabb jellegű ellenérvekre, amelyek az összeesküvés-elméletek általános struktúráját támadják.