Schrödinger Kutyája

Tudománykommunikáció, szkepticizmus, kritikus gondolkodás

Kognitív torzítások az orvosi diagnózisokban

2017. május 09. 17:18 - Zsolesz14

Bevezető

Evan McKinley egy szép, tavaszi napon, az Új-Skóciában (Kanada) lévő, Halifax városához közeli erdőkben túrázott. Egyszer csak szúró fájdalmat érzett mellkasában. McKinley a negyvenes évei elején járó vadőr volt, remek kondícióban. Volt már rá példa, hogy napokig kellemetlenül érezte magát a mellkasa miatt, de ez valami más volt: minden egyes levegővétel erősen fájt. McKinley lassan a pajtájához ért, ahol megpihent és megvárta, míg elmúltak fájdalmai. Munkája miatt gyakran kellett nehéz csomagokat cipelnie, így hozzá volt szokva az izomlázhoz, ez azonban teljesen más típusú fájdalom volt. Emiatt úgy döntött, orvoshoz megy.

Aznap Pat Crosskerry volt az ügyeletes orvos a Halifaxhoz közeli, Dartmouth Általános Kórház sürgősségi osztályán. Figyelmesen hallgatta McKinleyt, amint a tüneteiről számolt be. Közben megjegyezte magának, hogy páciense izmos ember; arca vöröses, ami normális egy olyan embertől, aki a nap nagy részét a szabadban töltötte; valamint nem izzadt. (Az izzadás a szívbetegség jele lehet.) McKinley elmagyarázta, hogy a fájdalom a mellkasa közepén érződött, azonban az nem terjedt át a kezére, nyakára vagy hátára. Azt is elmondta, hogy sosem dohányzott és sosem volt túlsúlyos; családjában nem volt szívroham, stroke vagy cukorbetegség; és nem érte különösebb stressz mostanában. A magánélete is rendben volt, a munkáját is nagyon szerette.

Crosskerry megmérte páciense vérnyomását és pulzusát, amelyek mind normálisak voltak egy sportos emberre. Ezután meghallgatta tüdejét és szívét, azonban semmi rendelleneset nem tapasztalt. McKinley nem érzett fájdalmat, amikor orvosa nyomást gyakorolt a bordái és mellcsontja közötti részre. Nem volt duzzanat vagy érzékenység a vádlijában és combjában. Végül az orvos elküldte McKinleyt EKG-ra, mellkasröntgenre és vérvételre. Egyik vizsgálat sem mutatott ki semmi rendellenességet, így Crosskerry nem aggódott páciense mellkasi fájdalmai miatt. Úgy gondolta, hogy csupán megerőltette magát munka közben és esetleg megrándultak az izmai. Mivel egyáltalán nem gyanakodott arra, hogy ennek köze lenne a szívéhez, ezért hazaengedte páciensét.

Crosskerry a következő nap késődélutánján jött be újra a kórházba, ekkor kezdődött a következő műszak. Kollégája rossz hírrel várta: McKinleyt szívinfarktussal hozták be aznap reggel. Crosskerry teljesen ledöbbent. Munkatársa megpróbálta vigasztalni, de ő tudta, hogy olyat hibázott, ami betege életébe is kerülhetett volna. (McKinley túlélte.) "Teljesen nyilvánvaló, hibáztam" - mondta egy későbbi interjú során. "És miért hibáztam? Nem azért, mert hanyag vagy figyelmetlen voltam. Azért hibáztam, mert gondolkodásomat túlságosan befolyásolták a kockázati tényezők hiányai és az, hogy milyen egészségesnek tűnt a betegem."

Tovább
komment

Tanulságok egy hibás klinikai vizsgálat történetéből

2017. május 03. 17:08 - Zsolesz14

A krónikus fáradtság szindrómát (CFS - Chronic Fatigue Syndrome) önálló betegségként kezeli ma az orvostudomány; főbb jellemzői a hosszú ideig tartó fáradtság, kimerültség és egy sor egyéb tünet, amelyek mind hátráltatják a páciens hétköznapi tevékenységeit. Néha influenzaszerű megbetegedések után alakul ki, de megjelenhet mindenféle előzmény nélkül is. A betegség oka ismeretlen. Vita tárgya továbbá az orvostudományon belül a pontos diagnosztikai kritérium, a javasolt kezelések pedig nem igazán nevezhetőek hatékonynak. Az utókezelés során a páciensek 8-63 %-a mutat javulást, azonban a felnőtt betegek kevesebb, mint 10 %-a képes a betegség előtti állapotba visszatérni.

Egy 2001-es irodalmi áttekintés a Journal of the American Medical Association (JAMA) szaklapban azt találta, hogy a kognitív viselkedésterápia (CBT - cognitive behavioral therapy) és a napi fizikai terhelés fokozatos növelése (GET - graded exercise therapy) a legígéretesebb potenciális gyógymódok, azonban a rendelkezésre álló bizonyítékok vegyes kimenetelűek voltak. A pozitív kimenetelű kutatások tele voltak módszertani problémákkal. Az áttekintés arra is figyelmeztetett, hogy a szubjektív mércét alkalmazó pozitív eredmények nem jelentették feltétlenül azt, hogy a betegek fizikai állapota ténylegesen javult volna. Mindezek miatt útjára indult a PACE klinikai vizsgálat, melynek célja a potenciális gyógymódok hatékonyságának megállapítása lett.

Tovább
komment

Hogyan diagnosztizálnak az orvosok? Vajon helyettesíthetőek a jövőben számítógépekkel?

2017. április 25. 17:01 - Zsolesz14

A tudománykommunikációban jártasabbaknak nem kell Dr. Siddhartha Mukherjee-t bemutatni, aki onkológus, kutatóorvos, őssejtekkel foglalkozó biológus és mindemellett rendkívül tehetségesen és szórakoztatóan ír még a legkomplikáltabb tudományos területekről is. Több könyve közül a legismertebb a Betegségek betegsége, amelyért Pulitzer díjat kapott. Jelenleg, többek között, egy új könyv írásával is foglalkozik, amely az immunológia témakörét fogja kitárgyalni, beleértve annak a tévhitnek az elintézését is, hogy az oltások autizmust okoznak.

Minden írását érdemes elolvasni és szerencsére nem kell megvárni a következő könyvét, mivel április 3-án megjelent egy cikke a The New Yorker lapban A.I. Versus M.D. címmel, amelyben azt a kérdést feszegeti, hogy mi történne, ha automatizálnák az orvosi diagnosztizálásokat. Mindenkit arra bátorítok, hogy kattintson ide és olvassa el a cikkét! A rengeteg részletnek és a kiemelkedő írói stílusnak köszönhetően garantáltan nagyon szórakoztató élményben lesz részünk. Megpróbálom összefoglalni a cikk lényegét azoknak, akik valamilyen ok miatt nem kattintottak és továbbra is engem olvasnak.

medical-robot.jpg

Ő lenne a jövő orvosa? Nem valószínű. (Kép forrása)

Tovább
komment

Napitanulság 11 - Túlélési torzítás

2017. április 23. 10:43 - Zsolesz14

A #napitanulság a blog Facebook oldalán többé-kevésbé heti rendszerességgel megjelenő, rövid, szkeptikus témájú gondolatsor, amelyet legtöbbször valamilyen hivatkozás vagy kép kísér.

17991093_1892621057674607_2016928363987448935_n.png

Kép forrása

A túlélési torzítás (survivorship bias) egy logikai hiba, mely során azokra az emberekre koncentrálunk, akik sikeresen átmentek egyfajta kiválasztási folyamaton, de figyelmen kívül hagyjuk azokat, akik nem. Jellemzően ez a nem sikeres emberek nem jól láthatósága miatt történik így.

A lottózás egy egyszerű példa: itt sokakat inspirál az a kevés ember, akinek telitalálata volt, ugyanakkor az a sok millió ember, aki sosem nyert semmi komolyat, figyelmen kívül van hagyva. Márpedig egy lottószelvény ára úgy van meghatározva, hogy a nyeremény várható értéke negatív legyen. Emiatt elvileg hosszú távon nem éri meg lottózni.

A túlélési torzítás nagyon sok területen jelen van: az üzleti életben, a közgazdaságtanban, az építészetben, a hadtudományokban, az orvostudományban stb.

Ha elég sokan tanulmányoznak egy konkrét jelenséget, akkor előbb-utóbb lesznek statisztikailag szignifikáns eredmények pusztán a véletlen miatt. Figyelembe véve, hogy a pozitív kutatásokat sokkal inkább szeretik publikálni, már el is jutottunk a publikálási torzítás egy fajtájához. Ezért is lehet találni például olyan klinikai vizsgálatokat, amelyek a homeopátia hatásosságát igazolják. A bizonyítékok összessége szerint viszont az hatástalan.

komment

Napitanulság 10 - A természet nem jó fej

2017. április 23. 10:37 - Zsolesz14

A #napitanulság a blog Facebook oldalán többé-kevésbé heti rendszerességgel megjelenő, rövid, szkeptikus témájú gondolatsor, amelyet legtöbbször valamilyen hivatkozás vagy kép kísér.

17862332_1442807039105011_2079408032065400121_n.jpg

Kép forrása

A természet nem jó fej. A természetességre törekedni és visszavágyni azokba az időkbe, amikor a természet uralkodott (valamilyen szinten persze jelenleg is uralkodik rajtunk) nem valami jó ötlet.

A tudománynak hála a várható élettartamunk stabilan nőtt az elmúlt 100 évben. Való igaz, hogy ez a születési halálozások drasztikus lecsökkenésének is köszönhető, de önmagában nem magyarázható azzal.

Tudj meg többet a témáról az ehhez kapcsolódó bejegyzésemből.

komment

Hátborzongatónak találod a véletlen egybeeséseket? Pedig nem kellene!

2017. április 18. 17:13 - Zsolesz14

Az Egyesült Államok két elnökét, Abraham Lincolnt és John F. Kennedyt 1860-ban, illetve 1960-ban, egymástól pont 100 évre választották meg. Mindkettőjüket egy három nevű merénylő ölte meg, amely nevek mindkét esetben 15 betűből állnak: John Wilkes Botth és Lee Harvey Oswald. Egyikük sem jutott el a tárgyalására. Izgalmas, mi? De ez nem minden!

Lincolnnak volt egy Kennedy nevű, Kennedynek pedig egy Lincoln nevű titkára. Mindkettőjüket pénteken ölték még, miközben a feleségük mellett ültek. Lincolnt a Ford Színházban, Kennedyt pedig egy Lincoln típusú, Ford gyártmányú autóban. Mindkét elnököt egy Johnson nevű elnök követett, Andrew Johnson Lincolnt és Lyndon Johnson Kennedyt. Andrew 1808-ban született, Lyndon pedig 1908-ban. Mégis mekkora esély van minderre?

14 évvel a Titanic elsüllyedése előtt, 1898-ban, Morgan Robertson írt egy 'Futility' című novellát. A mű 11 évvel a Titanic megépítésének kezdete előtt íródott. A hasonlóságok a valós hajószerencsétlenség és a mű története között szinte már ijesztőek.

A novella egy Titan nevű, óriási hajóról szól, amelyet az emberek elsüllyeszthetetlennek gondoltak. A legnagyobb hajó volt, amit valaha építettek és belülről egy luxushotelnek nézett ki. Akárcsak az akkor még nem is létező Titanic. A Titan 20 mentőcsónakkal rendelkezett, feleannyival, mint amennyi ténylegesen szükséges lett volna. A Titanicon 24 mentőcsónak volt, ugyancsak feleannyi, mint amennyi kellett volna. A könyvben a Titan áprilisban egy jéghegynek ütközik 400 mérföldre Newfoundlandtől. A Titanic-kal évekkel később ugyanez történt, ugyanabban a hónapban és körülbelül ugyanott. A novellában a Titan elsüllyedt és az utasok több mint fele meghalt, akárcsak a Titanicnál. A halottak száma a könyvben és a jövőbeli, valós hajószerencsétlenségnél nagyon közel van egymáshoz. Az egybeeséseknek ezzel nincs vége! Mindkét hajónak 3 propellerje és 2 árbóca volt. Mindkettő 3000 utast volt képes szállítani és mindkettő éjfél körül ütközött jéghegynek.

Morgan Robertson akkor jövőbelátó volt? Ez a sok egybeesés nem lehet véletlen!

Nostradamus a 16. században a következőt jósolta: (ez egy neten talált magyar fordítás, az eredetit lásd itt)

Éhségtől dühödt vadállatok fognak átúszni a folyókon
a csatatér nagyobb része Hister ellen lesz,
vasketrecben vonszolják a nagy embert, míg
Németország gyermeke semmit sem tart tiszteletben.

Ez elég ijesztő. Hister ténylegesen úgy hangzik, mint Hitler. Nostradamus több jóslata szól egy német férfiról, aki nagy háborúkat indít és rejtélyes módon hal meg. Ez is pusztán véletlen lenne?

Lenyűgözőnek és hátborzongatónak tartod az eddigieket? Úgy gondolod, hogy mindez túl furcsa ahhoz, hogy pusztán a véletlennel legyen magyarázható? Ha igen, akkor rossz hírem van: hibásan gondolkozol. Mindhárom fenti példánál ugyanis már réges-régen megtörtént a célba lövés, a céltábla viszont csak utólag került a lyukak köré. Ez a texasi mesterlövész érvelési hibája. Nézzünk egy utolsó példát, hogy mindez világos legyen!

Tovább
komment

Napitanulság 9 - Szkeptikus bűvészek

2017. április 14. 09:53 - Zsolesz14

A #napitanulság a blog Facebook oldalán többé-kevésbé heti rendszerességgel megjelenő, rövid, szkeptikus témájú gondolatsor, amelyet legtöbbször valamilyen hivatkozás vagy kép kísér.

17833961_1432779140107801_221094434511488968_o.jpg

A kérdésre egyszerű a válasz: ők tudják a legjobban, hogy milyen könnyen csaphatóak be az emberek.

Az átverések ellen pedig nem véd meg intelligenciánk sem. Gondolhatnánk, hogy az okos emberekkel nehezebb dolguk van a bűvészeknek, mert ők eszesebbek és ennélfogva könnyebben jönnek rá a különböző trükkökre. Ez azonban tévedés.

Bármelyik bűvész azt fogja erre mondani, hogy nincs is jobb közönség egy teremnyi tudósnál, akadémikusnál vagy Mensa tagnál. E csoportok tagjai az intelligenciájuknál és képzettségüknél fogva azt HISZIK, hogy könnyedén le fogják leplezni a trükköket, de ez nem így van. Pontosan ezért csaphatóak be sokkal könnyebben, mivel annyira intenzíven nézik a trükköket, hogy sokkal egyszerűbb őket félrevezetni. James Randi, az ismert bűvész például rendszeresen csap be Nobel díjasokat a legegyszerűbb trükkökkel.

A képen egyébként James Randi, Penn Jillette és Teller látható.

Olvass többet erről a témáról itt és ebben a bejegyzésemben.

komment

Két ok, amiért okos emberek is hihetnek furcsaságokban

2017. április 11. 16:58 - Zsolesz14

Egyik előző bejegyzésemben Ben Carson kapcsán felvetődött az a kérdés, hogy mégis miként lehetséges az, hogy okos emberek viszonylag gyakran hisznek furcsa dolgokban (pongyolán fogalmazva: hülyeségekben). Hogyan lehetséges például, hogy valaki kiválóan elvégzi az orvosi egyetemet és aztán mégis a homeopátia, az akupunktúra vagy akár az energiagyógyászat híve lesz? (Vagy még rosszabb esetben oltásellenes.) Miért van az, hogy egyes tudományterületek nagy professzorai is gyakran hisznek a legközismertebb városi legendákban, babonákban vagy tévhitekben? Adhatunk egyszerű választ is erre a kérdésre: az egyetemek többnyire szakmaspecifikus tudást nyújtanak, nem tanítják meg az embert kritikusan gondolkodni. Ha viszont jobban elmélyedünk abban, hogy az emberek miként alakítják ki saját meggyőződéseiket, akkor látni fogjuk, hogy itt jóval többről van szó.

Tovább
komment

Az édesítőszerek segíthetnek a fogyásban és súlyunk megtartásában

2017. április 04. 17:11 - Zsolesz14

artificial-sweeteners.jpgAz alacsony energiatartalmú édesítőszerek (Low Energy Sweetener - LES), mint például az aszpartám, a szukralóz vagy a stevia, mindig is nagy viták tárgyai voltak a közvéleményben. Egyrészt sokan mesterséges anyagként tekintenek rájuk, ami pedig mesterséges, az egészen biztosan káros;  mások viszont a cukorról nincsenek jó véleménnyel, így aztán helyettesíteni szeretnék azt valamivel. Ez a szakirodalmi áttekintés, amely az International Journal of Obesity szaklapban jelent meg, azt vizsgálta, hogy az alacsony energiatartalmú édesítőszerek fogyasztása segíthet-e testsúlyunk megtartásában, illetve a fogyásban. Ebben a publikációban képet kapunk e kérdés összetettségéről, valamint arról, hogy milyen fajtájú bizonyítékok léteznek, amelyek e kérdéskörrel foglalkoznak. Ezen változatos kutatások megismerése mindenképpen hasznos, ha más nem azért, hogy kiszúrjuk a rossz tudományt. A sajtóban ugyanis gyakran fordul elő, hogy egy ilyen kutatást kiragadva a többi közül azt nem megfelelő kontextusban ismertetik, ezáltal hibásan érvelve az édesítőszerek ellen, vagy akár mellett.

Tovább
komment

#napitanulság 8 - Varázsszőnyegek

2017. április 02. 10:29 - Zsolesz14

A #napitanulság a blog Facebook oldalán többé-kevésbé heti rendszerességgel megjelenő, rövid, szkeptikus témájú gondolatsor, amelyet legtöbbször valamilyen hivatkozás vagy kép kísér.

flyingcarpet-590x325.jpg

"Annyi probléma van a mai orvostudománnyal: a gyógyszeripar gyakran eltorzítja a bizonyítékokat, egyes gyógyszerekből túl sokat használunk és túl gyakran, más használt módszerek mögött pedig nem állnak szilárd bizonyítékok stb. Nem kellene tehát aggódni az alternatív orvoslás miatt, vannak sokkal komolyabb problémák." - hangzik a gyakori érvelés az alternatív orvoslás pártiak szájából.

Másképpen fogalmazva írjak arról, amiről más akarja, hogy írjak. Ha nem így teszel, akkor nem jogosak a kritikáid.

Az orvostudományban lévő problémák azonban nem arra kellene buzdítsanak minket, hogy az áltudományokat válasszuk. Éppen ellenkezőleg: tudomány alapú megközelítést kell alkalmazni minden terápiai és megelőzési módszernél is! Ezt foglalja össze nagyon kreatívan az ismert orvos és tudománykommunikátor Ben Goldacre a fenti idézetben.

Mindemellett tudatlanságra utal azt állítani, hogy a szkeptikusok nem foglalkoznak az orvostudományban jelen lévő problémákkal. Minden komolyabb portálon lesznek bőven ilyen cikkek is (nálam is vannak!), az ismertebb személyiségek pedig rendszeresen tartanak előadásokat, illetve írnak könyveket e témákról. A legjobb példa erre pont Ben Goldacre két könyve a 'Bad Science' és a 'Bad Pharma', amelyeket csak ajánlani tudok. Ilyen kitűnő könyveket, amelyek jól megalapozott kritikákat tartalmaznak biztosan nem fogunk látni az alternatív orvoslás praktizálóitól vagy pártfogóitól.
komment