Schrödinger Kutyája

Tudománykommunikáció, szkepticizmus, kritikus gondolkodás

Hogyan szúrjuk ki az áltudományokat?

2010. október 10. 22:06 - Zsolesz14

            Ebben a bejegyzésben megpróbálom bemutatni, hogy milyen közös tulajdonságokkal bírnak az áltudományok. Rengetegszer kerülünk döntési helyzetbe: vegyük meg ezt a csecsebecsét, igazolt a hatékonysága, tudományos alapon működik? Persze a legjobb az lenne, ha rendesen utánanéznénk a dolognak, kielemeznénk, és ez alapján döntenénk. De kinek van erre ideje? Az alábbiakban bemutatok pár szempontot, amik alapján érdemes az adott dolgot megvizsgálnunk, mielőtt bármiféle döntést hozunk azzal kapcsolatban. Ezek nem olyan szempontok, amelyek alapján 100%-osan meg lehet valamiről állapítani, hogy áltudomány-e vagy sem, nagyon sokan kétségbe vonják azt, hogy egyáltalán lehetséges ez. De ha valami nagyon soknak megfelel a felsoroltak közül, akkor nagyon jó okunk van gyanakodni és mégis jó ötlet lenne utánanézni kicsit részletesebben.

            Carl Sagan volt talán az első, aki egy ilyen listát felállított a „Korok és Démonok” című könyvében, melyet csak ajánlani tudok mindenkinek. Persze aztán nagyon sokan készítettek már ehhez hasonló listát [1],[2],[3],[4], ezért gondoltam én is megpróbálkozok ezzel.

1.      Ősi bölcsességre való hivatkozás

Rengetegszer lehet ilyet hallani, hogy valami azért hatékony, mert egy ősi vagy ókori módszeren vagy bölcsességen alapul. Ez sosem szabad, hogy teljesen meggyőzzön minket, tonnaszámra lehetne sorolni az olyan ősi gyógymódokat, amelyek valósággal tizedelték a lakosságot (például az érvágás). Másrészt az ilyen állítások azt a furcsaságot sugallják, hogy a régi idők gyógyítói többet tudtak, mint a maiak, ami szintén elég érdekesnek tűnik, ha összehasonlítjuk például a mai biológia- vagy kémiatudásunkat az akkoriakéval. Tulajdonképpen a ma használatos legtöbb elmélet nem is olyan idős, hiszen ahogy növekedett a tudásunk, úgy a régebbi elméleteket jobb és újabb elméletek váltották fel. Elég furcsa, sőt nevetséges lenne, ha ma például egy szaklapban megjelent cikk, vagy akár egy diplomamunka forrásai között azt találnánk, hogy: „Ősi kínai bölcsesség”.

2.      Tudományos szavak hibás használata

Egy legutóbbi bejegyzésben már kiveséztem, hogy miként élnek vissza a tudomány fogalmaival, különös hangsúlyt fektetve az „energia” szóra, így ha ezt a szót halljuk, azonnal gyanakodnunk kell. Egy másik gyakori példa manapság az, hogy mindent a kvantumfizikával magyaráznak. Ha furcsa és hihetetlen az állítás, amivel be akarjuk etetni a többieket, csak említsük meg a kvantummechanikát! Erről mindenki tudja, hogy valami furcsa tudomány, amiben sok megmagyarázhatatlan dolog történik, mindjárt kevésbé fog hihetetlennek tűnni az állításunk. Tulajdonképpen pontosan ezzel találkozhatunk a „Mi a csudát tudunk a világról?” című filmben, de ha rákeresünk például a homeopátia tudományos magyarázataira, akkor garantáltan találunk kvantumfizikás leírást is. Van aztán itt más is, ugyanis nagyon elterjedtek ma a rezgésekkel kapcsolatos gyógyítások. Itt a frekvencia szóval élnek vissza. Ez ugyanis mindig egy tulajdonságát jelöli egy hullámnak, nevezetesen annak a mérőszámát, hogy milyen gyorsan hullámzik vagy rezeg. Ilyen formán a „frekvenciakezelés”-nek vagy a „frekvencia generátornak” semmi értelme nincs. Ilyenkor fel kell tegyük magunkban a kérdést, hogy mi az, ami hullámzik, minek annyi a frekvenciája amennyi. És még sorolhatnám az ilyen szavakat, egész lexikont lehetne írni belőlük.

3.      Megjelent tudományos szaklapban? Vagy egyből irány a média?

Az igazi tudományos eredményeknek az egyik erősségük az, hogy egy komoly szelektálási folyamaton esnek át, nevezetesen a szakmai lektoráláson. Itt egy olyan szakértőkből álló csoport vizsgálja reprodukálhatóság és ellenőrizhetőség szempontjából az adott kutatást, amely nem vett részt abban. Ha valami átesik ezen a folyamaton, akkor megjelenik a szaklapokban, amit a hasonló témákkal foglalkozók olvasnak és megismétlik a kísérleteket, majd összevetik az eredményeiket. Így aztán ha valaki nagy marhaságot publikált, ami valahogyan át is jut a lektoráláson, akkor is előbb utóbb lelepleződik. Természetesen senki sem állítja azt, hogy ez tökéletesen működő rendszer, de jelenleg ez a legjobb, amink van. Nem csoda tehát, hogy az áltudományok kerülik a szakmailag lektorált lapokat és egyből a médiát célozzák meg, ahol persze tárt karokkal várnak mindent, ami szenzációsnak tűnik és vonzza a nézőket vagy vásárlókat. A dolgot persze nagyon nehezíti az, hogy vannak áltudományos lapok is, amelyekben szinte bármi megjelenhet és innentől kezdve lehet arra hivatkozni. Szerintem a már túltárgyalt Power Balance karkötő pontosan ez a kategória.

4.      Összeesküvésre és elnyomásra való hivatkozás

Atyaég, ezzel a kifogással is hányszor találkoztunk már. Valaki kitalál egy fantasztikusan új és minden eddiginél jobb gyógymódot, ami azonban megbukik a teszteken és kiderül, hogy hatástalan. Mit lehet tenni? Hát például le lehet tagadni a sok negatív eredményt és azt állítani, hogy a nagy, gonosz gyógyszergyárak meg a többi tudós egy nagy összeesküvés része, amely elnyomja a feltörekvő új lehetőségeket, mert nekik sokkal jobb az ha az emberek betegek maradnak. Valójában persze igen gyakran jelennek meg új gyógyszerek, ezek azonban szintén igen komoly szelektálási folyamatokon esnek át.

5.      Túl szép, hogy igaz legyen?

Ha egy termékről olyan állításokat hallunk, hogy „mindent (vagy nagyon sok mindent) gyógyít”, „megoldja a világ összes energiaproblémáját” vagy ezekhez hasonlót, akkor nagyon jó okunk van kételkedni. Úgy tűnik nem nagyon léteznek efféle csodaszerek. Ezeket a rendkívüli állításokat ugyanis csak rendkívüli bizonyítékokkal lehet alátámasztani. (Carl Sagan híres mondása „Extraordinary claims require extraordinary evidence”) Mutatnak a termékhez ilyen rendkívüli bizonyítékot? Nem jellemző.

6.      Nevezhető egyáltalán elméletnek az állítás?

A hétköznapi szóhasználatban az elmélet szónak a jelentése sokkal lazább, mint a tudományos nyelvezetben. Hogy az utóbbiban valamit elméletnek hívjunk, ahhoz annak nagyon sok mindent kell teljesítenie. Nézzük pontosan mit! Először is sok empirikus vagy kísérleti bizonyíték kell mellette álljon. Anekdotikus és egyedi esetek nem számítanak. Ráadásul sokfajta és sok helyről jövő bizonyítéknak kell mellette szólnia. Másodszor egy elméletnek mindig cáfolhatónak kell lennie valamilyen tesztelés segítségével. Ráadásul ezek a tesztek ismételhetőek, reprodukálhatóak kell legyenek, hogy bárki tudja azt ellenőrizni. Az áltudományos világban nagyon gyakran megkerülik ezt, és kitalálnak valami kifogást, hogy az elméletük miért nem tesztelhető. Ráadásul gyakran ezt úgy teszik, mintha ők csak áldozatok lennének, ezáltal a közönség előtt pozitívan tűnnek. Egy remek példa erre az alternatív gyógyászatban gyakran előforduló érvelés, melyben egy módszerről azt állítják, hogy azért nem vizsgálható, mert egyénre szabott. Másik gyakori példa, amikor a médiumok azt állítják, hogy azért nem tudnak jó eredményeket produkálni ellenőrzött körülmények között, mert a megfigyelők vagy szkeptikusabbak negatív energiákat sugároznak rájuk. Már ennek a két példának a kitárgyalása is nagyon messzire vezetne, ezért ugorjunk a harmadik kritériumra, mely szerint egy elméletnek tesztelhető előrejelzéseket kell produkálnia olyan dolgokról, amiket még nem mértünk. A negyedik és talán az egyik legfontosabb kritérium a hajlandóság a változtatásra új bizonyítékok alapján. A tudományos elméletek ugyanis javulnak és változnak az idő folyamán, Charles Darwin evolúcióelmélete például a kitalálása óta nagyon sok változáson ment keresztül elsősorban a genetika és biológia fejlődésének köszönhetően. Viszont nézzük meg például a homeopátiát vagy az akupunktúrát, amelyek relatíve régen lettek kitalálva. Igaz-e ezekre, hogy fejlődésen és átalakuláson mentek keresztül, vagy az alapelvek lefektetése után azok szentírássá váltak és semmit sem változtak az évek során?

7.      Egyéb furcsa (gyenge) bizonyítékok

A tudományban a bizonyíték az általában szigorúan összegyűjtött dolgokat jelent, melyek a lehető legtávolabb vannak a személyes elfogultságoktól. Leginkább a statisztikák alkalmazása a jellemző. Ezzel szemben az áltudományos világban ritkán használnak kontrollált kísérleteket, vagy sok adatot tartalmazó statisztikát, inkább az egyedi esetek és vallomások, valamint az anekdoták az elterjedtek. Egy másik furcsa jelenség az, amikor szakértőktől származó idézetek segítségével próbálnak meggyőzni minket. Ha egy szaktekintély bármi pozitívat mond egy áltudományról, akkor szinte garantálni lehet, hogy az ő idézeteivel fogunk újra és újra találkozni. Nem is kell, hogy ez a szakértő éppen az adott terület szaktekintélye legyen, volt már példa arra is, hogy az asztrológiát hamis Einstein idézettel próbálták népszerűsíteni. Az ilyen jellegű tekintélyre való hivatkozások mellett, gyakori még az a probléma is, hogy a reklámozók csak a pozitív eredményekre hívják fel a figyelmet és a negatívakat, amelyek akár többségben is lehetnek, figyelmen kívül hagyják.

8.      Negatív bizonyítás

A hétköznapokban gyakran hallhatjuk a következő érvet: „Be tudod bizonyítani, hogy nem úgy van?”. Nem sok mindenről lehet bebizonyítani, hogy nem úgy van, de ebből nyilván nem következik, hogy úgy van. Éppen ezért annak kell bizonyítania, vagyis azon van a bizonyítás terhe, aki állít valamit. Az áltudományok mellett állók gyakran azt hiszik, hogy egy állításnak az igazságértéke azon múlik, hogy még senki sem bizonyította be azt, hogy az állítás nem igaz. A gond az, hogy az állításaik pozitív állítások, szóval valamilyen bizonyítékra lenne szükség, ami alátámasztja azokat.

9.      A természetességre való hivatkozás

Ez a szempont némileg kilóg a többi közül, de egyszerűen nem bírom megállni, hogy ne tegyem be ide. Manapság mindenhol azt lehet hallani, hogy ami természetes az jó és biztonságos, nagyon sok helyen csak ezt az érvet használják valami mellett és semmi mást. Ez azért helytelen egyrészt, mert nagyon sok természetes dolog van, ami nem valami kellemes, gondolok itt például az öregedésre, a betegségekre vagy akár a halálra, másrészt pedig nagyon sok olyan dolgot is fel tudunk sorolni, ami nem található meg a természetben, mégis nagyon sok életet mentett már meg (például a mai gyógyszerek nagy része). Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a legerősebb mérgeket éppen a természet produkálta, és, hogy például a gyógynövényeknek is ugyanúgy vannak mellékhatásaik, mint a gyógyszereknek. Nyilván lehet valami, ami természetes jó, de azt mindenképpen plusz bizonyítékokkal kell alátámasztani.

Még egyszer megemlítem, hogy ez nem egy olyan lista, aminek a segítségével teljes biztonsággal el lehet dönteni, hogy valami áltudomány-e vagy sem és lehet, hogy van olyan rendes tudományág is, amire ráillik pár szempont. Ha valami sok pontra ráillik, akkor nagyon jó okunk van szkeptikusnak lenni és feltétlenül nézzünk utána a dolognak részletesebben.


Felhasznált és ajánlott irodalom:
[1]       http://skeptoid.com/episodes/4037
[2]       http://rationalwiki.org/wiki/Pseudoscience
[3]       http://www.antiagingquackery.com
[4]       http://www.quackwatch.org

komment
Címkék: áltudomány

A bejegyzés trackback címe:

https://schrodingersdawg.blog.hu/api/trackback/id/tr372361523

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Fenákel Judit - EZOTÉRIA 2011.01.27. 11:26:24

Évtizednél is régebben a főszerkesztőnknél rendezett bulin terhes kolléganőm – már jó nagy hassal – hanyatt feküdt a franciaágyon, s egy másik kolléganőm cérnába fogott ingát hintáztatott fölötte. „Fiú”, mondta az inga tulajdono...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.