Schrödinger Kutyája

Tudománykommunikáció, szkepticizmus, kritikus gondolkodás

Anekdotákról 1.

2012. június 06. 14:47 - Zsolesz14

A mai napon egy már szinte a végletekig lerágott csontot fogok újra elővenni; az anekdotákat. Ezzel a témakörrel ebben a bejegyzésben már foglalkoztam. Hogy miért van erre szükség? Egyszerűen azért, mert az alternatív gyógymódok és a tudomány alapú gyógymódok képviselői között az egyik legfontosabb és legalapvetőbb különbség az, hogy hogyan kezelik az anekdotákat. Steven Novella beszámolt egy személyes tapasztalatáról: egy természetgyógyásszal beszélgetett, aki egyszer egy előadást tartott a munkahelyén. A következőt kérdezte tőle: figyelembe véve a homeopátia extrémen csekély plauzibilitását és azt, hogy az rendszeresen megbukik a klinikai vizsgálatokon, miért javasolja mégis pácienseinek? A választ, azt hiszem sokan előre is kitalálhatnák: „Azért, mert láttam működni a gyakorlatban!”. Őt tehát meggyőzik az anekdoták, míg a tudomány alapú orvoslás híveit nem. Miért van ez?

Az anekdota egy egyszerű történet: „A szomszéd néninek az a piros bogyó segített elmulasztani a hátfájását.” Az orvoslással kapcsolatos anekdoták általában valakinek a személyes tapasztalatát, esetleg gyógyításra irányuló próbálkozását mutatja be egy betegséggel vagy tünettel kapcsolatban. Sokan nagyon meggyőzőnek tartják az anekdotákat, míg a tudósok gyanakvóak velük szemben.

Az emberek mindig is történeteket meséltek egymásnak; saját, illetve mások tapasztalatából tanultak. Tegnap ettem abból az apró piros bogyókat termő növényből, másnapra rosszul lettem. Tanulság: ne együnk arról a növényről. Az ilyen egyszerű döntéshozatal evolúciós szempontból hosszútávon előnyösnek bizonyult. Senki sem hajtott végre kettősvak teszteket, hogy meggyőződjön róla, hogy ténylegesen a piros bogyóktól leszünk-e betegek.

Meg aztán jól tudjuk, hogy mindenkit a saját történetei, emlékei győznek meg a legjobban. Ha közvetlenül tapasztalunk meg valamit (elmúlt a hasfájásom miután bevettem ezt a bogyót; ez a készítmény segített a kiütéseimen stb.), akkor szinte lehetetlen meggyőzni bennünket a tapasztalatunkkal ellenkező dolgokról.

Ez a „történetek alapján való tájékozódás” jó stratégia volt abban a környezetben, amelyben régebben éltek az emberek, a mai modern és komplex világban azonban már teljesen megbízhatatlan. A tudomány eszközei pont azért jöttek létre, hogy túlmutassanak az anekdoták alapján való tájékozódás olykor hatékony, ámde hibás módszerein. Lehetséges, hogy nem is a piros bogyóktól lettem rosszul, hanem mondjuk a tojás volt egy kicsit régi, amit előtte ettem. Az evolúció során az egyszerű megközelítés volt az előnyös és nagyon gyakran olyan helyeken is összefüggéseket véltünk felfedezni, ahol valójában nem is voltak. A legegyszerűbb példa erre az, hogy hogyan döntjük el, hogy egy adott gyógymód hatékony-e egy konkrét tünetre vagy betegségre. A fenti „egyszerű” hozzáállás itt egész egyszerűen nem működik. A tünetek nagy része változik az idő folyamán, magától megszűnhet. Hogy milyen erősnek érzünk egy tünetet is sok körülménytől függ. Rengeteg biológiai hatás is közbeszólhat. Ha megbízható döntést akarunk hozni arról, hogy egy konkrét beavatkozás mennyire hatékony egy tünet vagy betegség ellen, akkor többre van szükségünk, mint anekdotákra. Íme pár további példa:

Van olyan ismerősöm, akinek ez segített.
Munkahelyemen többen is pozitívan számoltak be erről a kezelésről.
Több fórumon olvastam már neten, hogy ez a pirula hatékony.

Mi a legfőbb baj ezekkel? A legnagyobb gyengéjük az ilyen történeteknek, hogy nem kontrolláltak kellőképpen. Rengeteg, számunkra rejtett tényező közrejátszhat, ami befolyásolja a végeredményt. Ezért aztán nem tudjuk pontosan megmondani, hogy melyik tényező (például az éppen tárgyalt gyógymód) mekkora szerepet játszik a látszólagos javulásban. Következzen most pár további konkrét probléma az anekdotákkal kapcsolatban.

Az átlaghoz való regresszió: Ez egy statisztikai jelenség, amely önmagában megérne egy egész bejegyzést. Röviden arról van szó, hogy egy változónak egy esetlegesen extrém eltérését az átlagtól valószínűleg egy sokkal gyengébb eltérés fogja követni – pusztán a véletlen miatt. Sok betegség állandóan változó erősségű tünetekkel jár; vannak rosszabb és kevésbé rosszabb napok. Nagyon valószínű, hogy egy beteg akkor fog valamilyen gyógymódhoz folyamodni, amikor a legerősebbek a tünetei. Az erős tüneteket azonban pusztán a véletlen miatt valószínűleg gyengébb tünetek fogják követni, mindenféle beavatkozás nélkül. A tünetek enyhülését pedig a beteg minden bizonnyal az alkalmazott gyógymódnak fogja tulajdonítani, holott azok valószínűleg anélkül is enyhültek volna. Bővebben a jelenségről itt.

Sok betegségből magunktól kigyógyulunk: Ez magáért beszél. A legtöbb gyengélkedés magától megjavul mindenféle kezelés nélkül. Ilyenkor megint az van, hogy az alkalmazott gyógymódnak fogjuk tulajdonítani a gyógyulást, még akkor is, ha annak amúgy semmilyen hatása nem volt. Minden betegségnek van egy természetes lefolyása. Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy egy adott beavatkozás megrövidítette-e egy betegség lefolyását, ahhoz mindenképpen kontrollcsoportra van szükség. A kezelt betegek javulását össze kell hasonlítani olyan betegekével, akik nem kaptak kezelést vagy olyanokkal, akik másfajta kezelést kaptak.

Több gyógymód egyszerre: Sokan több gyógymódot is ki fognak próbálni, emiatt pedig lehetetlen megmondani, hogy éppen melyik használt. Ezeket nem csak egyszerre, de akár egymás után is alkalmazhatják. Tegyük fel, hogy egy beteg kipróbálta az „A” gyógymódot, ami után nem javultak a tünetei. Aztán kipróbálta a „B” gyógymódot, de a tünetei még mindig nem javultak. Végül kipróbálta a „C” gyógymódot és javultak a tünetei. Itt szinte biztos, hogy minden javulást az utolsó, „C” kezelésnek fog tulajdonítani, a többiről pedig minden bizonnyal rossz véleménnyel lesz. Láthattuk, hogy a javulás valószínűleg előbb-utóbb be fog következni. Ha a betegünk folyamatosan új és új gyógymódokat próbál ki, akkor előbb utóbb lesz egy olyan, amit éppen akkor próbál ki, amikor a javulást bekövetkezik. Vagyis mindenképpen lesz egy olyan beavatkozás, aminek gyógyító hatást fog tulajdonítani, még akkor is, ha egyik kezelésnek sem volt hatása. Tipikus és gyakori példa erre a különböző rákellenes csodaszerek. A hagyományos kezelések mellett nagyon sokan próbálnak ki ilyeneket és amikor bekövetkezik a gyógyulás, akkor azt hajlamosak az emberek a csodaszernek betudni és nem a hagyományos kezelésnek.

A halottak nem mesélnek: Azok, akik sajnos nem élték túl például a rákot nem fogják elmesélni az anekdotáikat arról, hogy milyen csodaszereket próbáltak ki. Ez azt jelenti, hogy az anekdotáknál van egy alap torzító hatás. Azok, akik úgy érzik, hogy rajtuk segített valami különleges gyógymód sokkal nagyobb eséllyel fogják azt hangoztatni, mint azok, akiknek nem sok hasznuk származott belőle. Mindannyian imádjuk a megmagyarázhatatlan, csodás történeteket, nem véletlen, hogy a bulvársajtó tele van ilyenekkel. Hasonlóan azok, akiknek saját állításuk szerint segített a természetgyógyászuk által felírt kezelés nagyobb eséllyel fogják újra meglátogatni kedvencüket és minden bizonnyal be is fognak számolni pozitív tapasztalataikról. Azok, akiknek ugyanez a gyógyító nem segített nem valószínű, hogy újra hozzá fordulnak, így a negatív tapasztalataikat sem fogják megosztani vele.

Megerősítési torzítás: Erről a hatásról részletesen írtam már itt. Ez egy jól ismert és leírt pszichológiai hatás, amely azt mondja, hogy az emberek sokkal inkább részesítik előnyben azokat az információkat, amelyek alátámasztják saját hiteiket, mint azokat, amik nem. Jobban emlékezünk és jobban is hangoztatjuk azokat a tényeket, amelyek saját világképünket igazolják, azokat, amik ellentmondanak annak, pedig elfelejtjük és elkerüljük.

Bizonytalan kimenetelek: A jó minőségű klinikai vizsgálatokban valamilyen jól mérhető objektív mércét használnak, például a vérnyomást. A szubjektív tünetekről, érzetekről azonban mindenki másképpen fog beszámolni, így ez egy újabb torzító hatást hoz be. Amit én erősebb fájdalomnak nevezek, azt lehet, hogy más enyhébbnek. Pár szipogást vegyünk megfázásnak vagy nem? Ha valaki olyan megfázást megelőző készítmény szed, amelyben hisz, akkor nagy eséllyel nem fog pár szipogást megfázásnak venni, míg mikor éppen nem szedi a kedvenc tablettáit lehet, hogy olyan apró tüneteket is megfázásnak minősít, amiket máskor nem.

A placebo hatás: A placebo hatás tulajdonképpen több hatásnak a gyűjtőneve, amelyeknek köszönhetően egy nem aktív kezelés is aktívnak tűnhet. Részletesebben erről itt és itt lehet olvasni.

Az emberi emlékezet problémái: Ha enyhén akarunk fogalmazni, akkor azt mondhatnánk, hogy az emberek alapvetően nem jó történészek. Ezzel azt akarom mondani, hogy az emberi emlékezet gyakran borzasztó. Az anekdoták leginkább attól függnek, hogy az ember mennyire jól emlékszik a betegségére és a kapott kezelésekre. Ez pedig egy csomó torzító hatás megjelenésével jár. Hajlamosak vagyunk például egymástól teljesen különböző eseményeket egyetlen eseményben egyesíteni vagy egymástól független részleteket összekombinálni. Sok részletet idővel meg is változtatunk, hogy a hozzájuk kapcsolódó történet kerekebb legyen. Sokan eltúlozzák a tünetek súlyosságát és a kezelés hatékonyságát, elfelejtik, hogy több gyógymódot is kipróbáltak és rosszul vagy pontatlanul emlékeznek arra, amit az orvosok mondtak nekik.

Ezen és sok más okok miatt a tudósok megtanultak nem bízni az anekdotákban. Pontosabban fogalmazva tisztában vannak azok korlátaival és tudják, hogy milyen következtetéseket lehet belőlük levonni.

A történelemtudásunk is azt mutatja, hogy az anekdoták nem megbízhatóak. Az érvágást majdnem kétezer évig használták és még az ennyi idő alatt összegyűlt anekdoták sem voltak elegek, hogy rávilágítsanak arra, hogy ez egy veszélyes és hatástalan beavatkozás. Dr. Abrams híres és gazdag lett egy olyan gép miatt, amely saját állítása szerint valamennyi betegséget képes volt diagnosztizálni és gyógyítani. Ezek a gépek akkoriban nagyon elterjedtek voltak és milliók mertek volna megesküdni rá, hogy hatásosak. Nekik bevált, a tapasztalataik megingathatatlanok voltak. Abrams halála után azonban kiderült, hogy a gépek véletlenszerű és hasztalan alkatrészeket tartalmaztak csak. Ezeknek a példáknak az a mondanivalója, hogy az anekdoták miatt az emberek arra következtettek, hogy ezek a gyógymódok működnek. Pedig ma már világos, hogy nem.

Vajon ez azt jelenti, hogy az anekdoták teljesen hasztalanok és semmilyen szerepük sem lehet a tudomány alapú orvoslásban? Nem, ez tévedés lenne! Igenis lehet szerepük, de az jól meghatározott és csekély kell legyen. Lehetséges, hogy egy gyógymód ténylegesen hatékony és az erre való első utalások anekdoták lesznek. Két dolgot kell azonban ehhez figyelembe venni.

Egyrészt az ilyen történeteket minél részletesebben dokumentálni kell. A tudomány alapú orvoslásban ez a bevett gyakorlat. Minden információt részletesen le kell jegyezni: az egymást követő eseményeket, minden beavatkozást, különböző vizsgálatok eredményét stb. Ezzel például az emberi memória torzító hatását már lényegesen le is csökkentettük.

A másik fontos dolog, hogy az anekdotákra mindig, mint iránymutatókra kell tekinteni. Arra utalhatnak, hogy milyen irányba érdemes kutatásokat végezni. Sosem szabad őket végleges és meggyőző bizonyítéknak venni. Bármilyen sejtést, amit az anekdotákból kikövetkeztetünk mindig ellenőrizni kell utólag komolyabb vizsgálatokkal.

Összefoglaló

Az anekdoták megértése azért fontos, mert azok kezelése jelenti az alapvető különbséget a tudomány alapú orvoslás hívei és a kétséges hatékonyságú gyógymódok hívei között. Érdekes, hogy a tudományos közösségek már régóta ismerik az anekdoták gyenge pontjait. A történelem és a logika mind ezt támasztja alá. Sokan azonban nem hajlandóak ebbe beletörődni. Kénytelenek így tenni, hiszen mi mást tehet az ember, ha kedvenc gyógymódja megbukik a komolyabb klinikai vizsgálatokon?

Forrás

The Role os Anecdotes in Science-Based Medicine

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://schrodingersdawg.blog.hu/api/trackback/id/tr314569168

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása