Schrödinger Kutyája

Tudománykommunikáció, szkepticizmus, kritikus gondolkodás

#napitanulság 4 - Amiről az orvos nem mindig beszél

2017. március 12. 10:42 - Zsolesz14

A #napitanulság a blog Facebook oldalán többé-kevésbé heti rendszerességgel megjelenő, rövid, szkeptikus témájú gondolatsor, amelyet legtöbbször valamilyen hivatkozás vagy kép kísér.

A napokban a kezeim közé került az elmúlt hetekben nagy vihart kavaró, “Amiről az orvos nem beszél” című, külföldön “nagy sikerű” magazin első, magyarul megjelent száma. Két cikkbe néztem bele, mert többre nem volt kapacitásom, most röviden összefoglalom gondolataimat róluk.
Alapvetően jó ötlet lenne az orvostudományon belül vitatott területek bemutatása, a legtöbb szkeptikus témákkal foglalkozó oldal tesz is ilyet, nem is ritkán. Ez azonban nagyon nehéz feladat, a különböző álláspontokat és az érveiket korrekten kell ismertetni, lehetőleg minden elfogultság nélkül. Na ez az, ami nem sikerült ennek a magazinnak és jó eséllyel gondolhatjuk, hogy a jövőben sem fog. Ezt pedig onnan lehet sejteni, hogy a magazin angol változatának cikkei bárki számára hozzáférhetőek itt. Érdemes beleolvasni párba, mert ha a magazin továbbra is megjelenik Magyarországon, akkor elég valószínű, hogy e cikkek magyar változataival fogunk találkozni.
A mobiltelefonokkal foglalkozó cikknek is megtaláltam az angol változatát, itt lehet elolvasni. Ez a cikk nagyon rosszul mutatja be a rendelkezésre álló bizonyítékokat, teljesen félreértelmezi a szakirodalmat és nem foglalkozik kellőképpen az általa képviselt álláspont kritikáival. Az elfogultság teljesen nyilvánvaló. Nem látom értelmét a cikk pontonkénti kielemzésének, inkább arra sarkalt az egész, hogy a jövőben írjak egy bejegyzést, amely összegzi a szakirodalmat és az abból levonható következtetéseket. Addig is belinkelem az eddigi cikkeimet, amikben a témával foglalkoztam.
A témát pedig az egyik bejegyzésemből vett idézettel zárnám, amely szerintem jól összefoglalja a lényeget, amit nem árt tudnunk.
“A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kijelenthető, hogy a mobiltelefonok még a legrosszabb esetben is minimálisan növelik csak a rák kialakulásának kockázatát. Ez vonatkozik azokra a gyakori felhasználókra is, akik több mint egy évtizeden át használtak mobiltelefont. A kockázat sokkal kisebb, mint azok a hétköznapi kockázatok, amelyeket rendszeresen figyelmen kívül hagyunk, például az autózás. [...] Tudjuk tehát, hogy a mobilok által rejtett kockázat a nagyon kicsi és a nulla között mozog. Emellett figyelembe kell vegyük a mobiltelefon használat előnyeit is.”
A másik cikk, amibe belenéztem a mammográfiával kapcsolatos. Itt már árnyaltabb a helyzet, mivel a kérdés az orvostudomány területén belül is vitatott. Nagyon sok gond van a mammográfiával, a magazinban lévő írás viszont ezt nem adja jól vissza. Az általam a világ egyik legkorrektebbnek tartott, tudománykommunikációval foglalkozó blog, a ‘Science-Based Medicine’ oldalán rengeteg cikket fogunk találni a témában. Az egyik főszerkesztő, Dr. David Gorski, aki egyébként mellrák specialista, is nagyon sokat foglalkozik a kérdéssel. Ő is nagyon kritikus a mammográfiával szemben, azonban mindig korrekten elemzi ki a rendelkezésre álló és az újonnan megjelent kutatásokat. Akit komolyan érdekel ez a téma, annak előbb-utóbb át kell olvasnia az imént belinkelt cikkeket. Szerencsére az újabbak elején gyakran található egy rövid összefoglaló, amely ismerteti az alapokat.
Én is írtam egy két részes cikksorozatot a mammográfiáról és úgy általában azokról a problémákról, amelyek a minél előbbi diagnózisnál jelentkezhetnek. A közvélekedés itt az, hogy a rákot jobb minél előbb felismerni, emiatt modernebb és pontosabb diagnosztikai módszerekre van szükség. Ez azonban nem mindig van így. A két cikk nagyon régi, több mint 5 évesek, emiatt sok adat belőlük elavult. Arra viszont továbbra is alkalmasak, hogy betekintést adjanak a mammográfia körül jelentkező alapproblémákra. Itt is felhívom a figyelmet arra, hogy ezek a cikkek semmiképpen nem helyettesítik az orvosokkal való konzultációt, csak ismeretterjesztő jellegűek.
Gondolhatnánk, hogy magának a magazinnak nagy előnye, hogy tele van komoly szaklapokra történő hivatkozásokkal. Ioannidis munkásság óta azonban tudjuk, hogy nagyon sok kutatás bizonyul később tévesnek. Éppen ezért mindig a bizonyítékok összességét kell nézni, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat figyelembe véve kell az új kutatásokat értelmezni. A sajtóban rengetegszer találni olyan messzemenő következtetéseket, amelyeket a szerző mindösszesen egyetlen egy új kutatásból vont le. Még ha tudományos szempontból korrekt is ez a kutatás, akkor is fontos, hogy azt megfelelő kontextusba helyezzük és ne hagyjuk figyelmen kívül az eddig összegyűjtött tudásunkat. Kommentek között is igen gyakori, hogy valaki belinkel egy vagy pár kutatást, ami alátámasztja az álláspontját, majd ezzel elintézettnek is véli a kérdést.
Nem egyértelmű továbbá, hogy mekkora hatása lesz az “Amiről az orvos nem beszél”-nek. Arra is van esély, hogy egyáltalán nem lesz sikere a sok negatív kritikának köszönhetően, de sokkal valószínűbb, hogy ez másképp lesz, ha ügyesen reklámozzák magukat. Rengeteg nagy nézettségű tévéműsor és internetes portál létezik, amely minden bizonnyal felkarolna egy ilyen újságot.
komment

A bejegyzés trackback címe:

https://schrodingersdawg.blog.hu/api/trackback/id/tr8512331595

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.