Schrödinger Kutyája

Tudománykommunikáció, szkepticizmus, kritikus gondolkodás

Napitanulság 11 - Túlélési torzítás

2017. április 23. 10:43 - Zsolesz14

A #napitanulság a blog Facebook oldalán többé-kevésbé heti rendszerességgel megjelenő, rövid, szkeptikus témájú gondolatsor, amelyet legtöbbször valamilyen hivatkozás vagy kép kísér.

17991093_1892621057674607_2016928363987448935_n.png

Kép forrása

A túlélési torzítás (survivorship bias) egy logikai hiba, mely során azokra az emberekre koncentrálunk, akik sikeresen átmentek egyfajta kiválasztási folyamaton, de figyelmen kívül hagyjuk azokat, akik nem. Jellemzően ez a nem sikeres emberek nem jól láthatósága miatt történik így.

A lottózás egy egyszerű példa: itt sokakat inspirál az a kevés ember, akinek telitalálata volt, ugyanakkor az a sok millió ember, aki sosem nyert semmi komolyat, figyelmen kívül van hagyva. Márpedig egy lottószelvény ára úgy van meghatározva, hogy a nyeremény várható értéke negatív legyen. Emiatt elvileg hosszú távon nem éri meg lottózni.

A túlélési torzítás nagyon sok területen jelen van: az üzleti életben, a közgazdaságtanban, az építészetben, a hadtudományokban, az orvostudományban stb.

Ha elég sokan tanulmányoznak egy konkrét jelenséget, akkor előbb-utóbb lesznek statisztikailag szignifikáns eredmények pusztán a véletlen miatt. Figyelembe véve, hogy a pozitív kutatásokat sokkal inkább szeretik publikálni, már el is jutottunk a publikálási torzítás egy fajtájához. Ezért is lehet találni például olyan klinikai vizsgálatokat, amelyek a homeopátia hatásosságát igazolják. A bizonyítékok összessége szerint viszont az hatástalan.

komment

Napitanulság 10 - A természet nem jó fej

2017. április 23. 10:37 - Zsolesz14

A #napitanulság a blog Facebook oldalán többé-kevésbé heti rendszerességgel megjelenő, rövid, szkeptikus témájú gondolatsor, amelyet legtöbbször valamilyen hivatkozás vagy kép kísér.

17862332_1442807039105011_2079408032065400121_n.jpg

Kép forrása

A természet nem jó fej. A természetességre törekedni és visszavágyni azokba az időkbe, amikor a természet uralkodott (valamilyen szinten persze jelenleg is uralkodik rajtunk) nem valami jó ötlet.

A tudománynak hála a várható élettartamunk stabilan nőtt az elmúlt 100 évben. Való igaz, hogy ez a születési halálozások drasztikus lecsökkenésének is köszönhető, de önmagában nem magyarázható azzal.

Tudj meg többet a témáról az ehhez kapcsolódó bejegyzésemből.

komment

Hátborzongatónak találod a véletlen egybeeséseket? Pedig nem kellene!

2017. április 18. 17:13 - Zsolesz14

Az Egyesült Államok két elnökét, Abraham Lincolnt és John F. Kennedyt 1860-ban, illetve 1960-ban, egymástól pont 100 évre választották meg. Mindkettőjüket egy három nevű merénylő ölte meg, amely nevek mindkét esetben 15 betűből állnak: John Wilkes Botth és Lee Harvey Oswald. Egyikük sem jutott el a tárgyalására. Izgalmas, mi? De ez nem minden!

Lincolnnak volt egy Kennedy nevű, Kennedynek pedig egy Lincoln nevű titkára. Mindkettőjüket pénteken ölték még, miközben a feleségük mellett ültek. Lincolnt a Ford Színházban, Kennedyt pedig egy Lincoln típusú, Ford gyártmányú autóban. Mindkét elnököt egy Johnson nevű elnök követett, Andrew Johnson Lincolnt és Lyndon Johnson Kennedyt. Andrew 1808-ban született, Lyndon pedig 1908-ban. Mégis mekkora esély van minderre?

14 évvel a Titanic elsüllyedése előtt, 1898-ban, Morgan Robertson írt egy 'Futility' című novellát. A mű 11 évvel a Titanic megépítésének kezdete előtt íródott. A hasonlóságok a valós hajószerencsétlenség és a mű története között szinte már ijesztőek.

A novella egy Titan nevű, óriási hajóról szól, amelyet az emberek elsüllyeszthetetlennek gondoltak. A legnagyobb hajó volt, amit valaha építettek és belülről egy luxushotelnek nézett ki. Akárcsak az akkor még nem is létező Titanic. A Titan 20 mentőcsónakkal rendelkezett, feleannyival, mint amennyi ténylegesen szükséges lett volna. A Titanicon 24 mentőcsónak volt, ugyancsak feleannyi, mint amennyi kellett volna. A könyvben a Titan áprilisban egy jéghegynek ütközik 400 mérföldre Newfoundlandtől. A Titanic-kal évekkel később ugyanez történt, ugyanabban a hónapban és körülbelül ugyanott. A novellában a Titan elsüllyedt és az utasok több mint fele meghalt, akárcsak a Titanicnál. A halottak száma a könyvben és a jövőbeli, valós hajószerencsétlenségnél nagyon közel van egymáshoz. Az egybeeséseknek ezzel nincs vége! Mindkét hajónak 3 propellerje és 2 árbóca volt. Mindkettő 3000 utast volt képes szállítani és mindkettő éjfél körül ütközött jéghegynek.

Morgan Robertson akkor jövőbelátó volt? Ez a sok egybeesés nem lehet véletlen!

Nostradamus a 16. században a következőt jósolta: (ez egy neten talált magyar fordítás, az eredetit lásd itt)

Éhségtől dühödt vadállatok fognak átúszni a folyókon
a csatatér nagyobb része Hister ellen lesz,
vasketrecben vonszolják a nagy embert, míg
Németország gyermeke semmit sem tart tiszteletben.

Ez elég ijesztő. Hister ténylegesen úgy hangzik, mint Hitler. Nostradamus több jóslata szól egy német férfiról, aki nagy háborúkat indít és rejtélyes módon hal meg. Ez is pusztán véletlen lenne?

Lenyűgözőnek és hátborzongatónak tartod az eddigieket? Úgy gondolod, hogy mindez túl furcsa ahhoz, hogy pusztán a véletlennel legyen magyarázható? Ha igen, akkor rossz hírem van: hibásan gondolkozol. Mindhárom fenti példánál ugyanis már réges-régen megtörtént a célba lövés, a céltábla viszont csak utólag került a lyukak köré. Ez a texasi mesterlövész érvelési hibája. Nézzünk egy utolsó példát, hogy mindez világos legyen!

Tovább
komment

Napitanulság 9 - Szkeptikus bűvészek

2017. április 14. 09:53 - Zsolesz14

A #napitanulság a blog Facebook oldalán többé-kevésbé heti rendszerességgel megjelenő, rövid, szkeptikus témájú gondolatsor, amelyet legtöbbször valamilyen hivatkozás vagy kép kísér.

17833961_1432779140107801_221094434511488968_o.jpg

A kérdésre egyszerű a válasz: ők tudják a legjobban, hogy milyen könnyen csaphatóak be az emberek.

Az átverések ellen pedig nem véd meg intelligenciánk sem. Gondolhatnánk, hogy az okos emberekkel nehezebb dolguk van a bűvészeknek, mert ők eszesebbek és ennélfogva könnyebben jönnek rá a különböző trükkökre. Ez azonban tévedés.

Bármelyik bűvész azt fogja erre mondani, hogy nincs is jobb közönség egy teremnyi tudósnál, akadémikusnál vagy Mensa tagnál. E csoportok tagjai az intelligenciájuknál és képzettségüknél fogva azt HISZIK, hogy könnyedén le fogják leplezni a trükköket, de ez nem így van. Pontosan ezért csaphatóak be sokkal könnyebben, mivel annyira intenzíven nézik a trükköket, hogy sokkal egyszerűbb őket félrevezetni. James Randi, az ismert bűvész például rendszeresen csap be Nobel díjasokat a legegyszerűbb trükkökkel.

A képen egyébként James Randi, Penn Jillette és Teller látható.

Olvass többet erről a témáról itt és ebben a bejegyzésemben.

komment

Két ok, amiért okos emberek is hihetnek furcsaságokban

2017. április 11. 16:58 - Zsolesz14

Egyik előző bejegyzésemben Ben Carson kapcsán felvetődött az a kérdés, hogy mégis miként lehetséges az, hogy okos emberek viszonylag gyakran hisznek furcsa dolgokban (pongyolán fogalmazva: hülyeségekben). Hogyan lehetséges például, hogy valaki kiválóan elvégzi az orvosi egyetemet és aztán mégis a homeopátia, az akupunktúra vagy akár az energiagyógyászat híve lesz? (Vagy még rosszabb esetben oltásellenes.) Miért van az, hogy egyes tudományterületek nagy professzorai is gyakran hisznek a legközismertebb városi legendákban, babonákban vagy tévhitekben? Adhatunk egyszerű választ is erre a kérdésre: az egyetemek többnyire szakmaspecifikus tudást nyújtanak, nem tanítják meg az embert kritikusan gondolkodni. Ha viszont jobban elmélyedünk abban, hogy az emberek miként alakítják ki saját meggyőződéseiket, akkor látni fogjuk, hogy itt jóval többről van szó.

Tovább
komment

Az édesítőszerek segíthetnek a fogyásban és súlyunk megtartásában

2017. április 04. 17:11 - Zsolesz14

artificial-sweeteners.jpgAz alacsony energiatartalmú édesítőszerek (Low Energy Sweetener - LES), mint például az aszpartám, a szukralóz vagy a stevia, mindig is nagy viták tárgyai voltak a közvéleményben. Egyrészt sokan mesterséges anyagként tekintenek rájuk, ami pedig mesterséges, az egészen biztosan káros;  mások viszont a cukorról nincsenek jó véleménnyel, így aztán helyettesíteni szeretnék azt valamivel. Ez a szakirodalmi áttekintés, amely az International Journal of Obesity szaklapban jelent meg, azt vizsgálta, hogy az alacsony energiatartalmú édesítőszerek fogyasztása segíthet-e testsúlyunk megtartásában, illetve a fogyásban. Ebben a publikációban képet kapunk e kérdés összetettségéről, valamint arról, hogy milyen fajtájú bizonyítékok léteznek, amelyek e kérdéskörrel foglalkoznak. Ezen változatos kutatások megismerése mindenképpen hasznos, ha más nem azért, hogy kiszúrjuk a rossz tudományt. A sajtóban ugyanis gyakran fordul elő, hogy egy ilyen kutatást kiragadva a többi közül azt nem megfelelő kontextusban ismertetik, ezáltal hibásan érvelve az édesítőszerek ellen, vagy akár mellett.

Tovább
komment

#napitanulság 8 - Varázsszőnyegek

2017. április 02. 10:29 - Zsolesz14

A #napitanulság a blog Facebook oldalán többé-kevésbé heti rendszerességgel megjelenő, rövid, szkeptikus témájú gondolatsor, amelyet legtöbbször valamilyen hivatkozás vagy kép kísér.

flyingcarpet-590x325.jpg

"Annyi probléma van a mai orvostudománnyal: a gyógyszeripar gyakran eltorzítja a bizonyítékokat, egyes gyógyszerekből túl sokat használunk és túl gyakran, más használt módszerek mögött pedig nem állnak szilárd bizonyítékok stb. Nem kellene tehát aggódni az alternatív orvoslás miatt, vannak sokkal komolyabb problémák." - hangzik a gyakori érvelés az alternatív orvoslás pártiak szájából.

Másképpen fogalmazva írjak arról, amiről más akarja, hogy írjak. Ha nem így teszel, akkor nem jogosak a kritikáid.

Az orvostudományban lévő problémák azonban nem arra kellene buzdítsanak minket, hogy az áltudományokat válasszuk. Éppen ellenkezőleg: tudomány alapú megközelítést kell alkalmazni minden terápiai és megelőzési módszernél is! Ezt foglalja össze nagyon kreatívan az ismert orvos és tudománykommunikátor Ben Goldacre a fenti idézetben.

Mindemellett tudatlanságra utal azt állítani, hogy a szkeptikusok nem foglalkoznak az orvostudományban jelen lévő problémákkal. Minden komolyabb portálon lesznek bőven ilyen cikkek is (nálam is vannak!), az ismertebb személyiségek pedig rendszeresen tartanak előadásokat, illetve írnak könyveket e témákról. A legjobb példa erre pont Ben Goldacre két könyve a 'Bad Science' és a 'Bad Pharma', amelyeket csak ajánlani tudok. Ilyen kitűnő könyveket, amelyek jól megalapozott kritikákat tartalmaznak biztosan nem fogunk látni az alternatív orvoslás praktizálóitól vagy pártfogóitól.
komment

A mágnesek szórakoztatóak, de gyógyhatásunk nincs

2017. március 28. 17:06 - Zsolesz14

Jól elszórakoztattak az elmúlt években a mágneseknek tulajdonított különféle egészségi előnyök. Íme pár példa:

  • Egy szkeptikus ismerősöm arra hívta fel a figyelmemet, hogy ha a mágnesek ténylegesen vonzanák a vörösvérsejteket, mint ahogyan azt sok mágnesterápiás termék magáról állítja, akkor egy MRI vizsgálat, ahol nagyságrendekkel erősebb mágneseket használnak, halálos lenne: vérünk robbanásszerűen szétszakítaná a bőrünket.
  • Egy ismerősöm hitt abban, hogy a mágnesek csillapítják fájdalmait; azt mondtam neki, hogy a kutatások szerint azok valójában hatástalanok; mire ő azt mondta, hogy ez azért van, mert e kutatások nem az ő által preferált márkájú mágneseket vizsgálták. Szerinte a Nikken mágnesesek tényleg működnek. Ezért aztán mutattam neki negatív kimenetelű tanulmányokat, amelyeket Nikken mágneseken végeztek. Elutasította e tanulmányokat, mondván, hogy a tudomány nem tudhat mindent; ő tudta, hogy a mágnesei hatásosak; már eleve eldöntöttnek tekintette a kérdést és nem hagyta, hogy tényekkel összezavarjam.
  • Hallottam egy mágneses matracokkal kereskedő üzletemberről, aki azt állította, hogy a negatív mágnesesség erősebb éjszaka, mert ekkor a Hold van az égen, míg nappal a Nap miatt a pozitív mágnesesség az erősebb.

Képzelhetitek mennyire örültem, mikor "Önt érdekelni a mi Mágneses Energia Karkötőnk?" címmel kaptam egy levelet. A levél tartalma sem volt jobb: "Remélem a levelem nagy profitot hoz az Ön cégének a jövőben. [Nincs cégem.] Hallani Ön Mágneses Energia Karkötőkről? Nagyon erősek, Férfiak és Nők egészségesek lenni tőle. Több, mint 200 konstrukciónk van csak Önnek, rozsdamentes acél karkötő, titánium acél karkötő (TA1 osztály), kerámia karkötő, volfrámacél karkötő stb." A karkötőket árusító cég székhelye Guanghzou (Kína), ezt a szöveg nyelvezetéből is ki lehet találni. A karkötők nagyon olcsók, pár ezer forintba kerülnek, fillérekbe, ha nagy mennyiségekben vásároljuk meg őket.

Tovább
komment

#napitanulság 7 - Oltásellenes logika

2017. március 26. 10:11 - Zsolesz14

A #napitanulság a blog Facebook oldalán többé-kevésbé heti rendszerességgel megjelenő, rövid, szkeptikus témájú gondolatsor, amelyet legtöbbször valamilyen hivatkozás vagy kép kísér.

addtext_com_mdk1mda2nteymtk.jpg

(Ez egy ténylegesen megtörtént párbeszéd volt. Forrás.)

1. Oltásellenes reakció erre. Az oltáspártiak ilyenek: azért nem megyek a vízbe, mert valaki azt mondta nekem, hogy krokodilok vannak benne, amik meg fognak enni. A barátaim és a családom már átúszott, de őket békén hagyták a krokodilok. Én viszont a biztonság kedvéért nem megyek a vízbe. Itt fogok állni a víz mellett és mindenkit zaklatok, aki bele merészel menni a vízbe... "Ha belemész a vízbe, akkor 'engem' fognak megenni a krokodilok még úgy is, hogy vakon bízom az általam használt szuperbiztonságos hídban."

2. Oltáspárti válasz. Oltáspártinak lenni valójában ilyen:
Tudjuk, hogy az emberek meghaltak már a múltban a krokodilok miatt, ezen esetek részletesen dokumentálva vannak. Mind láttuk ezt megtörténni, kezeltük a sérüléseiket és néhányan meg is haltak. Azért használjuk a hidat, mert biztonságosabb. A híd szigorú szabályozások és szabványok alapján épült, amelyek mind minőségellenőrzési követelményeket teljesítenek. Vezető technológiák segítségével készült, amelyeket a világ szakértő mérnökei alkottak meg. Vannak fejletlenebb országok, ahol nincsenek hidak, a vizeikbe, amelyek tele vannak krokodilokkal, rendszeresen halnak meg emberek. Amikor a szakértők ezekben az országokban is megpróbálnak hidakat építeni, akkor zaklatások és megfélemlítések áldozatai lesznek. A "Big Bridge" fizetett birkáinak nevezik őket az olyan konteós szülők, akik az életükben nem dolgoztak még hídépítkezésen és életükben nem olvastak még hídmérnöki könyvet. Ehelyett Dr. Google segítségével 5 perc alatt rákerestek arra, hogy miként működnek a hidak és emiatt azt gondolják, hogy nem is rejtőznek krokodilok a víz mélyén csak azért, mert nem látszódnak a víz felszínén.

komment

Irracionális félelmünk, a kemofóbia

2017. március 22. 17:00 - Zsolesz14

Manapság rengeteg mesterséges vackot eszünk! Ételeink tele vannak adalékanyagokkal! Ami tele van tartósítószerrel az biztosan nem lehet valami jó! És akkor még nem is beszéltünk az ízfokozókról meg a színezékekről! Én csak a természetes dolgokat szeretem!

A fenti állításoknak jobban belegondolva nem sok értelme van. Minden, ami mesterséges káros lenne? Egyáltalán mit nevezzünk mesterségesnek? Az ember a természet része, így minden, amit létrehoz is természetes? Nagyon ritkán fogyasztunk bármit teljesen természetes állapotában, akkor ennyi erővel meg minden mesterséges? Az adalékanyag, ízfokozó, tartósítószer stb. gyűjtőfogalmak, mégis mi alapján lehetne kijelenteni, hogy minden, e gyűjtőfogalomba tartozó anyag káros? Egyáltalán mit jelent az, hogy "káros"? Mindezek ellenére bizonyára sokan napi rendszerességgel hallunk ilyen és ehhez hasonló állításokat. Ennek pedig az az oka, hogy járványszerűen terjedő jelenséggel van dolgunk, aminek a tudományban külön neve van már: kemofóbia.

A kemofóbiát a tudományos közösségek "nem-klinikai előítéletnek" definiálják. Ez azt jelenti, hogy (hasonlóan például a homofóbiához vagy xenofóbiához) nem igazi orvosi fóbiáról van szó, sokkal inkább egy tanult irtózásról, amely a laboratóriumokban előállított vagy éppen ijesztő nevű, nehezen kimondható vegyületek ellen irányul.

Valamennyi iparág jól ismeri ezt a jelenséget és termékeik reklámozásánál jól ki is használják azt. De hogyan alakult ki ez a félelmünk? Milyen pszichológiai okai vannak? És miként használják ezeket fel ellenünk a reklámok és hirdetések? A mai napon ezekre a kérdésekre fogjuk keresni a választ.

Tovább
komment
süti beállítások módosítása