Schrödinger Kutyája

Tudománykommunikáció, szkepticizmus, kritikus gondolkodás

Reflexológia kritikus szemmel

2011. augusztus 16. 14:09 - Zsolesz14

Ma mindenki a vendégem egy kellemes (virtuális) talpmasszázsra. Képzeljük el, amint kényelmesen hátradőlünk egy fotelben, miközben az esőerdő hangjait halljuk a körülöttünk lévő hangfalakból. Ekkor egy csinos és kedves hölgy elkezdi masszírozni a lábunkat és ezen masszázs hatására felszabadulnak a negatív energiáink, megtisztulunk, aktivizálódik a szervezetünk öngyógyító képessége, sőt még az agydaganatunk is eltűnik. Ezt a csodát hívják úgy, hogy reflexológia.

Felesleges, hogy én magyarázzam el az alapokat, megteszik ezt helyettem a szakértők:

A reflexológia tapasztalatokon alapuló tudomány, mely az alternatív gyógyászat, a komplementer medicina részét képezi. A reflexterápia természetes gyógymód, amely a test reflexpontjainak kezelésén, ingerlésén, nyomásán vagy masszírozásán alapul. Ennek következtében a szervezet természetes, öngyógyító mechanizmusai aktivizálódnak, gyógyító energiák szabadulnak fel, melyeknek a hátterében az akupunktúrás csatornahálózat és annak energiaáramlásai állnak.

Láthatjuk tehát, hogy a reflexológusok szerint ez a gyógymód tudományos alapokon nyugszik. A reflexológia (angolul reflexology vagy zone therapy) során a kezelő "orvos" újjaival nyomást gyakorol leggyakrabban a lábunk különböző pontjaira. Létezik azonban fül- és kézreflexiológia is, mely során kezünk és fülünk részesül ugyanebben a remek kezelésben.

Az előbbi forrásban az akupunktúrából jól ismert energiapályákra hivatkoznak. Máshonnan azt tudhatjuk meg, hogy a lábunkon és karunkon különböző zónák vagy "reflexterületek" vannak, melyek "visszaadják, tükrözik" testünk különböző részeinek az állapotát. Ez pedig nagyon jó hír nekünk, hiszen ezáltal diagnosztizálásra és kezelésre is használható a reflexológia. Ki lehet tapintani ugyanis, hogy a lábunk mely részei rendellenesek és ebből következtetni lehet arra, hogy milyen betegségünk van. Ráadásul ha megfelelően nyomást gyakorlunk az adott zónákra, akkor valamilyen visszahatás során még meg is gyógyulhat a beteg szervünk. Például ha az agyunkat reprezentáló, annak állapotát "tükröző" részt nyomkodjuk a lábunkon vagy kezünkön, akkor tetszőleges agyi betegségtől megszabadulhatunk.


A kéz és láb "zónái", melyek mind szerveinket reprezentálják

Annak ellenére, hogy ez egyesek szerint egy komoly tudomány még a reflexológusok sem értenek mind egyet abban, hogy a dolog hogyan is működik valójában. Amiben többnyire egyetértenek, azok a következők:

  • Testünket 10 hosszirányú részre lehet osztani, ezekből 5-5 van jobb-, illetve baloldalt.
  • Minden szervünk vagy testrészünk állapota "tükröződik" a lábunk illetve kezünk neki megfelelő részén.
  • A kezelő "orvos" különböző betegségeket képes diagnosztizálni, mégpedig a kéz vagy láb letapogatásával.
  • Ha a kezelő "orvos" nyomkodja a lábunkon vagy kezünkön a beteg szervünknek megfelelő részt, akkor azzal stimulálhatja azt, elősegítheti az energia és a vér áramlását testünkben.

Remélhetőleg mondanom sem kell, hogy ezen "magyarázatoknak" semmilyen tudományos alapjuk nincs, még soha senki sem tudta azokat anatómiailag bemutatni. Az akupunktúrából jól ismert chi vagy életenergia létezésére semmilyen bizonyíték nincs. Már egy előző bejegyzésben is láthattuk, hogy a komolyabb klinikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy teljesen mindegy, hogy hol és milyen mélyen szurkáljuk a betegünket a hatás ugyanaz lesz. Ez egyértelműen ellentmond a chi létezésének. De a reflexológia több ennél. Állítólag segítségével még jóslatokat is tehetünk a jövőre vonatkozóan. Egy reflexológiát ismertető könyvben a következőket olvashatjuk: (saját fordítás)

Keressünk összehúzódásokat vagy olyan helyeket, ahol a vizsgált alany fájdalmat érez, vagy azt mondja "ouch!"; ellenőrizzük a mellékelt diagramokon, hogy melyik testrész tartozik az érzékeny lábrészhez. Magyarázzuk el a páciensnek, hogy vagy problémája van az adott szervvel, vagy nagy esélye van, hogy a jövőben lesz.

Gyönyörű védekezési módszer. Ha esetleg valaki tesztelné a reflexológiát és a kezelő "orvos" olyan betegséget diagnosztizál, amilyenje nincs is a páciensnek, akkor is lehet azt mondani, hogy "De a jövőben lehet!". Ezzel gyakorlatilag cáfolhatatlanná válik az elmélet. "Ha fej nyerek, ha írás veszítesz!"

Egy kis történelem

Sokan állítják, hogy a reflexológia egy ősi módszer, amit már 5000 éve is alkalmaztak szinte minden kontinensen. Úgy vélik, hogy Kínából ered. Jó reklámszöveg ez természetesen, mindenki szereti az ősi módszereket, még akkor is, ha ez semmit sem jelent biztonságosság és hatékonyság szempontjából. Azonban semmi elfogadható forrást nem találtam arra vonatkozóan, hogy valóban 5000 éves gyógymód lenne, így egyelőre maradok szkeptikus ezzel szemben. 

Ami viszont biztos, hogy egy 20. századi fül-orr-gégész William H. Fitzgerald vezette be a módszert az Amerikai Egyesült Államokba 1913-ban. Akkor még "zone therapy"-nak hívták. Ő volt az, aki testünket a már fent említett 10 zónára felosztotta és ezekhez különböző a kezünkön és lábunkon lévő pontokat rendelt. Azt állította, hogy valamilyen ismeretlen "bioelektronikus energia" folyik át ezeken a zónákon egészen a "reflex pontokig". Eunice D. Ingham továbbfejlesztette ezt az egészet a 30-as és 40-es években. Ő elsősorban a lábra koncentrált. Manapság egészen rendkívüli dolgokat állítanak a reflexológiával kapcsolatban. Mildred Carter például, aki Fitzgerald tanítványának vallja magát, 1993-ban azt állította, hogy még az öregedést is képes véglegesen visszafordítani.

Klinikai vizsgálatok

Bizonyára sokan gondolják úgy a fenti "működési mechanizmus" elolvasása után, hogy minek vizsgálni egy ennyire alaptalan módszert. Valahol igazuk is van, azt nem lehet csinálni, hogy sok pénzt és energiát fektetünk minden alaptalan, sőt tudományosan abszurd hátterű "gyógymód" vizsgálatára. Ennek megfelelően nem sok vizsgálatot találni. A következőkben röviden összefoglalok pár vizsgálatot.

Az első vizsgálat Dr. William T. Jarvis nevéhez fűződik és részletesen itt lehet róla olvasni. 70 embert kértek meg arra, hogy mondja el, hogy az elmúlt 2 évben voltak-e egészségügyi problémáik 43 anatómiai területen és ha igen, akkor milyenek. Ezeket az adatokat összehasonlították egy reflexológus által nyert vizsgálati eredményekkel. A tanulmány szerint a reflexológus olyan eredményt ért el, mintha csak véletlenszerűen találgatott volna. Meg kell jegyezni, hogy itt el akarták a kísérlet tervezői kerülni azt, hogy a páciens elárulja, hogy milyen problémái vannak a reflexológusnak, ezért ő csak a kezelt beteg lábait láthatta és nem beszélhetett velük.

Randomized controlled study of premenstrual symptoms treated with ear, hand and foot reflexology
35 premenstruációs szindrómában (PMS) szenvedő nőt véletlenszerűen 4 csoportba osztottak be, ahol rendre fül-, kéz- és lábreflexológiai kezelésnek vetettek őket alá. A negyedik csoport egy álreflexológiai kezelést kapott, mely során hamis reflexpontokat nyomkodtak. Furcsa módon két hónap után az igazi reflexológiával kezelt csoport lényegesen kevesebb tünetet mutatott, mint a "placebo" csoport, melynek tagjai saját bevallásuk szerint azt hitték, hogy igazi reflexológiás kezelést kaptak. Mi lehet ennek az oka? A szerzők megemlítik, hogy nagyon nehéz dolguk volt az álkezelés kitalálásával és ez lehetett a tanulmány fő hiányossága. Normális esetben egy reflexológiás kezelés egy kellemes talpmasszázs, de itt a placebo csoport kezelését sokan  semmilyennek vagy túl durvának tartották. Ez pedig magyarázhatja a csoportok közötti eredmények különbségét. Maga a tanulmány végkövetkeztetése az, hogy lehetséges, hogy a reflexológia képes a PMS tüneteit enyhíteni, ugyanakkor nem bizonyítja a talpakon lévő reflexpontok és a belső szervek kapcsolatát.

A blinded investigation into the accuracy of reflexology charts
Itt egész egyszerűen 3 reflexológus vizsgált meg 18 felnőttet, akiknek ismertek voltak a betegségeik az orvosi lapjaikból. Mindenkinek 6 vagy annál több igen jól meghatározott problémája volt. A kísérlet eredménye szerint nem volt jelentős kapcsolat a reflexológusok diagnózisai és a betegek orvosi lapjain szereplő diagnózisok között.

Foot reflexology massage: A clinical study
Itt olyanokat vizsgáltak, akik valamilyen hasi, altatásos műtéten estek át. 130 illetőt véletlenszerűen 3 csoportba osztottak, az első csoport reflexológiás kezelést, a második csoport sima masszázst, a harmadik csoport pedig beszélgetést kapott utókezelésnek. 10 nap után megkérdezték a betegeket, hogy hogyan érzik magukat és a következőket jegyezték fel: fajdalom erőssége, bélmozgások, alvás stb. Az eredmény szerint a sima masszázs egy kellemes, nyugtató élmény volt, míg a reflexológia hatásai vegyesek voltak. Voltak közöttük kellemetlenek. A kutatók ezek alapján nem ajánlották a reflexológiát ilyen műtétek után és megemlítették, hogy az egyes esetekben hasi fájdalmakat okozhat.

Reflexology and bronchial asthma
Itt azt az állítólag igen népszerű állítást vizsgálták meg, miszerint a reflexológiás kezelések jó hatással vannak az asztmában szenvedőkre. 10 héten át vizsgáltak 40 pácienst, melyek fele igazi, másik fele pedig álreflexológiás kezelést kapott. A kezelés során a mérhető, objektív tüdővel kapcsolatos tényezők nem változtak. Szubjektív tényezőkben mindkét csoport javulásról számolt be, azonban nem volt jelentős különbség a kettő között. Összességében tehát a kutatók nem találtak bizonyítékot arra, hogy a reflexológiának lenne a placebón túl hatása az asztmában szenvedőkre.

Is reflexology an effective intervention? A systematic review of randomised controlled trials.
Itt tulajdonképpen több, jó minőségű vizsgálat eredményét igyekeztek összesíteni. 18 klinikai tesztet találtak, melyek megfeleltek a minőségi követelményeknek. Ebből összesen 5 mutatott pozitív eredményt, ezek azonban még így is rossz minőségű, kevés tesztalanyt alkalmazó vizsgálatok voltak. A jobb minőségű vizsgálatok rendszerint nem mutattak pozitív eredményt. Így aztán a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a rendelkezésünkre álló legjobb bizonyítékok nem mutatják meggyőzően azt, hogy reflexológia hasznos lenne bármilyen egészségügyi probléma kezelésére. 

Minek vizsgálni ha úgy se lesz semmi?

Az után a jogosnak tűnő kérdés után, hogy vizsgáljuk-e egyáltalán a tudományosan teljesen alaptalan gyógymódokat felmerül a kérdés, hogy ha vizsgáljuk őket, akkor annak mi lesz a következménye. Az orvostudományban azok a gyógyszerek, gyógymódok, melyek megbuknak a klinikai vizsgálatokon eltűnnek. Nem használja vagy reklámozza őket senki. Elvárható, hogy a reflexológiával is ugyanez történjen, ha egyszer a háttere is zavaros és meggyőző bizonyíték sem szól mellette? Valószínűleg akárhány tesztet végeznénk is és azok bármennyire is mutatnának negatív eredményt, ez a gyógymód nem tűnne el. Miért?

Az előbb láthattuk, hogy a reflexológiát lehet cáfolhatatlannak tekinteni. Mégis hogyan lehetne megvizsgálni azt az állítást például, hogy ez a gyógymód képes megelőzni vagy megjósolni a jövőbeli betegségeket? Ehhez nagyon sok alany lenne szükséges, akiket mind életük végéig vizsgálni kellene. Ráadásul ahhoz, hogy hiteles legyen a vizsgálat egyes emberektől meg kellene tagadni a bizonyított hatékonyságú kezeléseket.

Jól tudjuk, hogy az anekdoták sokkal meggyőzőbbek a hétköznapokban, mint az unalmas klinikai vizsgálatok. Biztos sokunknak van legalább egy ismerőse, aki szerint rajta már segített a reflexológia. Az ilyen személyes élmények ellen mit számítanak a tudományos vizsgálatok? Az illetőnk "átélte" a csodát nehogy már pár tanulmány mondjon ellent ennek. Természetesen ezt a beszámolót mindenféle kritika nélkül fogja továbbadni ismerőseinek. Lehet, hogy közben nincs is tisztában a reflexológia abszurd hátterével, gondolhatja azt tudományosan igazoltnak is.

Lehetne aztán úgy is érvelni, hogy a reflexológia tulajdonképpen egy kellemes talpmasszázs és mégis hogy képzeli bárki is, hogy be akarja tiltani a masszázst? Ez az érv azonban teljesen célt téveszt. Senki sem akarja a masszázst betiltani. Tudjuk továbbá, hogy a reflexológia nagyon nem egyenlő egy kellemes talpmasszázzsal. Utóbbinak nincs a hátterében semmilyen áltudományos maszlag és mindenki tudja, hogy milyen kellemes. Az az állítás, mely szerint egy ilyen talpmasszázzsal az összes létező betegséget meg lehet gyógyítani viszont már teljesen abszurd. 

Egy másik probléma az áltudományos gondolkodás terjedése. Bizonyára több páciens is meg fogja kérdezni kezelő reflexológusát, hogy mégis hogyan működik ez a gyógymód. Válasznak pedig minden bizonnyal a már kivesézett áltudományos magyarázatot fogja kapni, ami teljesen torz képet ad az emberi test felépítéséről. Rosszabb esetben illetőnk fel is fog háborodni, hogy miért nem tanították ezt neki biológia órán, még rosszabb esetben pedig gyógyszeripari összeesküvésre fog gondolni ezen szelíd gyógymód elnyomására. De ez persze már igen extrém eset.

További problémák és veszélyek

A most következő bekezdést szinte az összes alternatív gyógymódnál el lehetne mondani. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy mégis hogyan lehetne veszélyes a reflexológia? A válasz az, hogy közvetlenül sehogy. Viszont ha valaki komoly problémára választja ezt a valószínűleg hatástalan gyógymódot és közben hanyagolja a "hivatalos" kezeléseket, akkor nagy veszélybe kerülhet az egészsége. Könnyen elképzelhető olyan is, hogy a reflexológus nem talál meg egy létező problémát és ezáltal alanyunk egészségesnek hiheti magát, mikor nem az, ezáltal tovább késlelteti az esetlegesen szükséges kezeléseket.

Extrém esetben gondoljunk bele, hogy mi lesz azzal, aki teljes egészében elhiszi a reflexológia hátterét. Ha valaki mindent, ami itt is le lett írva igaznak gondol, akkor jogosan vélheti úgy, hogy egyáltalán felesleges orvoshoz mennie. Hiszen minden szervnek megvan a reflexpontja a talpunkon, akkor minden gyógyítható is. Veszélyes gondolatok. Még szörnyűbb abba belegondolni, hogy mi lesz akkor, ha illetőnk szülő lesz.

Kapcsolat a reflexekkel?

A reflexek szinte azonnali, nem tudatos válaszok valamilyen külső ingerre. Ezek orvosilag igen jól dokumentáltak és bizonyos esetekben diagnosztizálásra is használhatóak. Bizonyára mindenki ismeri a térdreflexet, melynél ha megfelelő helyen ütjük meg a térdünket, akkor egy nem szándékos rúgás fog bekövetkezni. Legalábbis ez történik egy egészséges emberben. Ha ez nem következik be az különböző betegségekre utalhat, ezeket az orvosok mind jól tudják. Aki sok Vészhelyzetet nézett az bizonyára többször hallott a plantáris reflexről is, mely a talp dörzsölésekor következik be. Két lehetséges kimenetele közül az egyiket Babinski francia neurológusról nevezték el, melynek jelenléte a központi idegrendszer sérülésére utalhat. Egy másik ismert reflex, amit gyakran használnak a pupilla reflexe.

Miért írtam ezeket mind le? Azért, hogy lássuk, hogy ezeknek semmi köze a reflexológiához. A fent felsorolt reflexek tudományos háttere jól ismert, dokumentált, minden orvostudományi egyetemen tanítják és az orvosok rendszeresen kihasználják őket. Ezek egyike sem mondható el a reflexológiáról, mely nem csupán diagnosztikai eljárásnak tartja magát, hanem kezelésnek is.

Összefoglaló

Mit is tudtunk tehát meg, mi a lényeg? A reflexológia egy igen abszurd, tudományosan értelmetlen hátterű kezelés és diagnosztizálás. Nincs meggyőző bizonyíték, mely mellette szólna. Nem tévesztendő össze egy kellemes talpmasszázzsal, mely körül nincs semmilyen áltudományos magyarázat és amelyről senki sem állítja (?), hogy tetszőleges betegséget meg lehet vele gyógyítani. Így aztán ha mindenáron kényeztetést akarunk, akkor egy sima masszázs az ajánlott, ott pontosan azt kapjuk a pénzünkért, amit ígérnek.

Felhasznált és ajánlott irodalom

William T. Jarvis - Reflexology
Stepten Berrett - Reflexology: A Close look
Dunning, Brian. "Reflexology: Only Dangerous If You Use It." Skeptoid Podcast. Skeptoid Media, Inc., 28 Jan 2007. Web. 17 Aug 2011. <http://skeptoid.com/episodes/4024>
Wikipedia Cikk

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://schrodingersdawg.blog.hu/api/trackback/id/tr83157911

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása