Schrödinger Kutyája

Tudománykommunikáció, szkepticizmus, kritikus gondolkodás

6 gondolat, mely bármely összeesküvés-elméletnek gondot okoz

2017. február 22. 17:10 - Zsolesz14

its-a-conspiracy.jpgAz észérvek és bizonyítékok általi küzdelem a különböző összeesküvés-elméletek ellen az interneten nagyon fárasztó és unalmas tud lenni. A szkeptikusoknak gyakran nagyon mélyen bele kell ásniuk magukat az érintett tudományterületi, technológiai vagy történelmi részletekbe, hogy jól átlássák és tisztább képet kapjanak a vitatott témáról. Ugyanezen idő alatt az összeesküvés-elmélet híve előállhat akár több tucatnyi újabb pontatlan vagy hamis ellenérvvel, amelyek kielemzése nagyon sok fáradtságba és időbe telne. Ideális esetben természetesen ez a feladat a híveké lenne, nekik kellene kritikusan gondolkodni és nem azonnal elfogadni ezen érveket, hanem megnézni, hogy a szkeptikusabb beállítottságú források miket mondanak erről, majd összevetni a dolgokat. A szkeptikusoknak szükségük van tehát általánosabb jellegű ellenérvekre, amelyek az összeesküvés-elméletek általános struktúráját támadják. 

Ezen bejegyzés 6 ilyen gondolatot fog tartalmazni. Mindenek előtt azonban tisztáznunk kell, hogy mit is értünk összeesküvés-elmélet alatt.

Valós összeesküvések kontra összeesküvés-elméletek

Ha egyszerűen akarunk fogalmazni, akkor a valós összeesküvések titkolt terveket jelentenek, amelyeket emberek egy csoportja tervez végrehajtani mások megkárosítása vagy a törvény megszegésének érdekében. Ezzel szemben a pszichológia összeesküvés-elmélet alatt olyan állítások összességét érti, amelyek: (1) ellenőrizetlenek, (2) valószínűtlenebbek vagy kevésbé plauzibilisek, mint más (mainstream vagy "hivatalos") magyarázatok, (3) szenzációhajhászok, (4) azt feltételezik, hogy minden szándékoltan történik vagy általában rosszindulatú szándékot tételeznek fel, (5) gyenge minőségű bizonyítékokat követelnek meg és (6) önmagukat szigetelik el ellenérvekkel és korrigálással szemben. Tudomáson szerint a legtöbb szkeptikus ilyen értelemben használja az összeesküvés-elmélet szót, ez pedig mindjárt egy csomó félreértés tisztázására ad lehetőséget.

A történelem tele van rejtélyes esetekkel, amelyekre nem ismerjük (és sok esetben pedig valószínűleg sosem fogjuk megismerni) a tényleges magyarázatot. Ezek nem összeesküvés-elméletek. Ide tartozik például az összes olyan eset, amikor egy személy eltűnik és sosem kerül elő, de ide tartozik a híres Gyatlov-rejtély is. Ha viszont azt állítom, hogy X személy eltűnéséért emberek Y csoportja a felelős és ezen állításom többé-kevésbé megfelel az előbb felsorolt 6 ismertetőjelnek, akkor már lehet érvelni azzal, hogy amit állítok az összeesküvés-elmélet. Hétköznapi értelemben hajlamosak vagyunk tehát bármilyen rejtélyes esetet tévesen összeesküvés-elméletnek hívni.

Nem nevezhetjük összeesküvés-elméletnek valakinek a komoly nyomozómunkáját sem. Nem állítunk fel semmilyen elméletet akkor, ha valakik korrekt kutatómunkájának eredményeit hangoztatjuk. Woodward és Bernstein komoly nyomozást folytattak és a bizonyítékokat egyenként rakták össze egészen addig, amíg meg nem volt a Watergate-botrány minden lényeges részlete. Egy pillanatra sem álltak le a nyomozómunkával, ültek le a székükbe és kezdtek el összeesküvés-elméletet kiáltani, majd várni, hogy minden a jóslataik szerint történjen. A Watergate-botrány tehát nem egy olyan eset, "ami összeesküvés-elméletnek indult és aztán később igazzá vált". Rengeteg hasonló példa létezik, ahol a hívek egy esetről azt állítják, hogy az egész összeesküvés-elméletnek indult és mindenkit kiröhögtek, aki ilyet állított, a végén pedig mégiscsak kiderült, hogy a híveknek van igaza. A fentiek fényében komolyan belegondolva látni fogjuk, hogy ez nem így történt.

A most felsorolásra kerülő 6 módszer vizsgálata során még világosabbá fog válni, hogy milyen óriási különbségek vannak a valós összeesküvések és az összeesküvés-elméletek között.

A "nincs kiszivárgott információ" ellenvetés

Benjamin Franklin azt mondta, hogy "Three may keep a secret, if two of them are dead" (vagyis "hárman csak akkor tudnak titkot tartani, ha ketten közülük halottak"). Franklin ezzel természetesen arra utalt, hogy az emberek nagyon nehezen képesek titkot tartani. Minél többen tudnak egy titokról, annál nagyobb az esély arra, hogy az ki fog derülni. Ez azért van így, mert egyre több a becsapható, megfenyegethető, lefizethető vagy bármi más módon meggyőzhető ember, aki kiadhatja a titkolt információt. Egyetlen személy megtörése elegendő.

Rengeteg példát találni kiszivárgott információk által lebuktatott valós összeesküvésekre. Bill Clinton nem volt képes a Monica Lewinsky-vel folytatott viszonyát titokban tartani, pedig a világ egyik legbefolyásosabb embere volt. Az NSA nem tudta a tömeges megfigyelési programját titokban tartani. Sok más példa is létezik.

Jogosan vetődik fel ezek után a kérdés, hogy az ismert összeesküvés-elméletek gonosz elkövetőitől miért nem szivárgott ki semmilyen információ. Ez a kérdés még inkább helyénvalóvá válik ha belegondolunk, hogy ezen összeesküvés-elméletekhez több száz vagy ezer ember lenne szükséges. A helyes válasz a kérdésre természetesen az, hogy az összeesküvés-elmélet valószínűleg teljes egészében téves. Mindezek miatt hasznos stratégia lehet sok embert magába foglaló összeesküvés-elméletek esetén a hívektől számonkérni a kiszivárgott információk hiányának magyarázatát vagy összehasonlítani azt a Clinton vagy az NSA üggyel.

A "bizonyítékbeli különbségek" ellenvetés

Általánosan elmondható, hogy leleplezett valós összeesküvések esetén a nyomozóknak rengeteg bizonyítékuk volt. Gyakran olyan sok volt az összeesküvést alátámasztó bizonyíték, hogy lehetetlen volt egy személynek, de akár egy nyomozónak is teljes egészében átlátnia az egészet minden nézőpontból.

Például Manning 92000 dokumentumot szivárogtatott ki az afgán háborúról, 392000-t az iraki háborúról és sok további dokumentumot is egyéb konfliktusokról és eseményekről. Becslések szerint összesen körülbelül 700000 iratról lehet szó. Az NSA tömeges megfigyelési programjáról Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok számának becslései pár ezertől egészen több, mint egymillióig terjednek, igaz pontosan senki sem tudja ezen iratok számát. A Watergate-botrány esetében voltak letartóztatott rablók, végig követhető és feltérképezhető pénzmozgások, beismerő vallomások és gyanút keltő hangszalagok. Az IB ügy feltárta, hogy a svéd kormánynak volt egy titkos katonai hírszerző egysége, amely létezéséről a parlament nem tudott. Ezen egység feladata kommunista nézeteket valló emberek bejegyzése és megfigyelése volt. Még be is sikerült épülniük egy ilyen csoportba és meg is próbálták őket bűncselekmények elkövetésére provokálni. Az összeesküvést két újságíró és egy fényképész leplezte le. Nekik sikerült létfontosságú bizonyítékot szerezniük egy elégedetlen alkalmazottól. Hónapokig követtek és fényképeztek IB tagokat, sőt, sikerült nekik terepen lévő ügynökök és a főhadiszállás közötti üzeneteket is lehallgatniuk.

Ezzel szemben a legtöbb összeesküvés-elméletre nem áll rendelkezésre komolyan vehető bizonyíték. Általában tudósok szavait ragadják ki szövegkörnyezetükből, félreértik az épületek megtervezésének fizikai hátterét, nyilvánvalóan hibásan kommunikált interjúkat hangoztatnak vagy valami hasonlót. Összességében értéktelen bizonyítékokon alapulnak.

A valós összeesküvések és az összeesküvés-elméletek között tehát jelentős bizonyítékbeli különbségek vannak. A leleplezett valódi összeesküvések rengeteg bizonyítékot hagynak maguk után, az összeesküvés-elméletek viszont nulla vagy minimális bizonyítékot tudhatnak maguk mellett.

Lehetne még amellett érvelni, hogy a leleplezett valós összeesküvések nem reprezentálják jól az összes létező összeesküvést. Kétségtelen, hogy léteznek valódi, teljes titoktartásban végrehajtott összeesküvések, amelyeket nem fognak leleplezni sosem. Ez azonban nem egyeztethető össze az összeesküvés-elméletekkel, amelyeknek tipikus alapjai demonstrálhatóan hamisak. Ezen hibákkal szemben pedig nem jogos érv felhívni arra a figyelmet, hogy léteztek és léteznek valós összeesküvések.

Az "elkövetők ellentmondó képességei" ellenvetés

Az összeesküvés-elméletek szinte kivétel nélkül azt állítják, hogy elkövetőik nagyon intelligensek és hatékonyak. Sosem hibáznak, minden lehetőséget végiggondolnak és figyelembe vesznek, valamint minden kockázatot jól kezelnek. Minden létező bizonyítékot elrejtenek vagy megsemmisítenek és meggyilkolják azokat az embereket, akik kockázatot jelentenek számukra.

Mindemellett viszont képtelenek az őket leleplező Youtube videókat és internetes portálokat letörölni. Nem képesek eltenni láb alól a híres összeesküvés-elmélet "celebeket", hagyják, hogy ők több száz leleplező videót töltsenek fel és olyan cikkeket írjanak, amelyek mind bizalmas információkat tartalmaznak. Gyakori ellenérv, hogy ha ezen embereket meggyilkolnák, akkor azonnal lelepleződne a titkolt összeesküvés. Azonban ezek a nagyon intelligens összeesküvők minden bizonnyal képesek lennének természetes halálnak vagy balesetnek álcázni a dolgot. Arról nem is beszélve, hogy ha az a több száz Youtube videó meg cikk nem leplezi le az összeesküvést, akkor valószínűtlen, hogy egy összeesküvés-elmélet celeb halálhíre le fogja.

Összességében tehát elmondható, hogy nagyon ellentmondásos képességeik vannak az ismert összeesküvés-elméletek feltételezett cinkosainak. Most akkor nagyon intelligensek és sosem hibáznak vagy hihetetlenül inkompetensek?

Az "előrejelzési horizont" ellenvetés

Világunk nagyon bonyolult és gyakran nagyon nehéz bármit is előre jelezni. Az összeesküvés-elméletek viszont gyakran rendkívül részletes, komplikált és szövevényes tervekkel járnak együtt, amelyek hónapokra, évekre vagy akár évtizedekre terjednek ki. Annyi minden sülhet el balul ennyi idő alatt. Az egyik összeesküvő meghal valamilyen betegségben, valamely szolgáltatás leáll, emberek elköltöznek, a törvények megváltoznak, új épületek épülnek, járványok törnek ki, fegyveres konfliktusok jönnek létre, fejlődnek a biztonsági protokollok, valaki otthagyja a munkáját és még nagyon sokáig lehetne tovább sorolni. Szó szerint milliónyi dolog történhet, ami bezavar az egészbe. Vagyis az összeesküvőknek legalább egy közepes esélyük van a hibázásra és ezáltal a lebukásra. A lebukás pedig a legtöbb esetben azt jelenti, hogy az összeesküvés sosem fogja elérni a valódi célját.

Ebből következik, hogy a legtöbb összeesküvés-elmélet nem realisztikus, mert a végrehajtók tervei túl sok ponton sülhetnek el rosszul. Vélhetően létezik egy "előrejelzési horizont", amelyen túl a világunk komplexitása miatt túl bonyolult vagy egyszerűen lehetetlen részletes és pontos előrejelzést tenni. Ha belegondolunk még a legjobb szakértők sem képesek pontos gazdasági előrejelzéseket tenni vagy egyes országok közötti viszonyt megjósolni. Ezzel szemben a népszerű összeesküvés-elméletek olyan cinkosokat tételeznek fel, akik nagy pontossággal vagy akár tévedhetetlenül jósolják meg a jövőt minden komplikáció ellenére.

A "nem konzisztens módszer-cél" ellenvetés

Az összeesküvés-elméletek hívei gyakran figyelnek fel nagy hatású és ijesztő eseményekre és próbálnak visszafele gondolkodva egy hasonlóan nagy hatású és ijesztő magyarázatot találni. Azonban ez nem több anomália vadászatnál és az ezáltal létrejövő magyarázat rendszerint nagyon gyenge, különösen akkor, ha belegondolunk abba, hogy az esemény miként éri el az összeesküvők javasolt céljait.

A laposföld összeesküvés-elmélet hívei például ugyan kitalálhatnak bizarr racionalizálásokat, amelyek segítségével maguknak meg tudják magyarázni az ellenük szóló tudományos bizonyítékokat. De vajon miként segíti ezen összeesküvés-elmélet cinkosait céljaik elérésében, ha azok mindenkivel azt próbálják elhitetni, hogy a Föld gömbölyű? A világot uraló elit mégis miért költene annyi pénzt és energiát arra, hogy titokban tartsa a Föld laposságának tényét? A laposföld híveinek erre nincs plauzibilis magyarázatuk, hiába hagyjuk a tudományos tényeket figyelmen kívül.

Még ha el is fogadjuk, hogy tényleg az Egyesült Államok kormányzata állt a 9/11-es terrortámadások mögött mégpedig azért, hogy aztán legyen indoka a háborúra a Közel-Keleten, akkor is jogosan vetődik fel a kérdés, hogy miért nem indítottak háborút csak úgy? Rengetegszer kezdtek már háborúba vagy vittek véghez más megkérdőjelezhető hadműveletek mindenféle hamis terrortámadás nélkül. Ráadásul a népszerű 9/11-es összeesküvés-elméletek igen szövevényesek, nagyon összetett terveket és terroristákat feltételeznek még meg nem támadott országokból. Akkor már miért nem robbantották csak úgy fel azokat az épületeket és estek túl végre az egészen?

Ha a laikusok vagy akár az összeesküvés-elméletek hívei jobb tervvel tudnak előállni az összeesküvők céljainak megvalósítására, mint ami magában az összeesküvés-elméletben szerepel, akkor valami nagy baj van az elmélettel.

A "cáfolhatatlansági" ellenvetés

Az előbb már kitárgyaltuk, hogy a legtöbb összeesküvés-elméletben szereplő végrehajtók olyan hatékonyan dolgoznak, hogy közel minden rájuk és tetteikre utaló bizonyítékot megsemmisítenek. A hívek továbbá ragaszkodnak hozzá, hogy az összeesküvés-elmélet ellen szóló bizonyítékok hamisítványok, az összeesküvők által kitaláltak vagy, hogy a tudósok, akik előálltak a bizonyítékokkal maguk is az összeesküvés részei.

Ezáltal viszont a hívek saját magukat szorítják sarokba. Nem létezik olyan bizonyíték, amely megingatná a hitüket, ezért elméletük cáfolhatatlanná válik. Olyan álláspont ez, amely konzisztens minden létező kimenetellel és feltárással. Vagyis az a világ, amelyben létezik az összeesküvés teljesen azonos azzal a világgal, amelyikben nem. Ez viszont lényegtelenné teszi az állítólagos összeesküvést.

Arról érdeklődni tehát, hogy mi értelme van cáfolhatatlan elméletekben hinni egy hasznos módja lehet az összeesküvés-elméletekhez való közeledésnek.

Összefoglaló

6 stratégiát ismerhettünk meg, amelyek általánosan alkalmasak összeesküvés-elméletek támadására különböző nézőpontokból. A "nincs kiszivárgott információ" ellenvetés azt firtatja, hogy miként tud több ezer ember összetett és gonosz terveket végrehajtani mindenféle kiszivárgott információ nélkül. A "bizonyítékbeli különbségek" ellenvetés azt kérdezi, hogy miért nincs az ismert összeesküvés-elméletek mellett komolyan vehető bizonyíték, mikor olyan sok bizonyíték van a valós összeesküvések mellett. Az "elkövetők ellentmondó képességei" ellenvetés azt feszegeti, hogy a nagyon intelligensnek és hatékonynak tartott összeesküvők miért nem képesek töröltetni az őket leleplező Youtube videókat és internetes portálokat, valamint miért nem tudják balesetnek vagy természetes halálnak álcázva eltenni láb alól az ismert összeesküvés-elmélet terjesztőket.

Az "előrejelzési horizont" ellenvetés azt tárgyalja, hogy a világ komplexitása miatt nagyon nehéz olyan pontos jóslatokat tenni a jövőre nézve, amilyeneket egyes összeesküvés-elméletek tervei megkövetelnek. A "nem konzisztens módszer-cél" ellenvetés arra mutat rá, hogy az összeesküvők számára rengeteg könnyebb út létezik céljaik elérésére, mint azok, amik az összeesküvés-elméletekben szerepelnek. Végül pedig a "cáfolhatatlansági" ellenvetés azt a következtetést vonja le, hogy az összeesküvés-elméletek gyakran konzisztensek az őket támogató és az ellenük szóló bizonyítékokkal is, így aztán nem nagyon alkalmasak bárminek a megmagyarázására.

Ez a 6 ellenvetés természetesen nem képes az összes lehetséges összeesküvés-elméletet megcáfolni, viszont elég szilárdak ahhoz, hogy komoly gondolkodásra bírják a híveket. Ezen általános megközelítésnek az az előnye, hogy nagyon változatos összeesküvés-elméletekre egyaránt alkalmazható. Az sem egy elhanyagolható szempont, hogy nem kell nagyon mélyen átlátni a molekuláris biológiát, a mérnöki tudományokat vagy azt a tetszőleges témát, amiről éppen az összeesküvés-elmélet szól.

Felhasznált és ajánlott irodalom

Emil Karlsson - Six Ways to Debunk Any Conspiracy Theory
Dunning, B. "5 Conspiracy Theories that Turned Out to Be True... Maybe?" Skeptoid Podcast. Skeptoid Media, 27 May 2014. Web. 21 Feb 2017. <http://skeptoid.com/episodes/4416>
Nine True Conspiracies That Aren't Actually True or Conspiracies by Mike Rothschild
Psypag Quarterly Issue 88 September 2013, Special issue: The psychology of conspiracy theories

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://schrodingersdawg.blog.hu/api/trackback/id/tr112274903

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása