Schrödinger Kutyája

Tudománykommunikáció, szkepticizmus, kritikus gondolkodás

Fogtündér tudományok: energiagyógyászat

2011. szeptember 05. 10:29 - Zsolesz14

Pár hónapja írtam egy erősen áltudományról és álorvoslásról szóló filmről, mely az energiagyógyítást hivatott népszerűsíteni. Elég gyenge próbálkozásnak tűnt ez a film. Az ehhez hasonló próbálkozásoknak azonban nincs és soha nem is lesz vége. Egy meglehetősen jó, lektorálást alkalmazó folyóiratban, a "Cancer"-ben, megjelent egy energiagyógyítással foglalkozó tanulmány. Gondolom mondanom sem kell, hogy igen komoly problémák vannak vele, erről az ismert külföldi oldalakon két helyen is olvashatunk: itt és itt. Az egyik kritikus agyzsibbasztóan rossz ("brain-meltingly bad study") tanulmánynak hívja. Lássuk miért!

Ha egy kutató feltalál valami új gyógymódot, például magas vérnyomásra, akkor ennek az új orvosságnak igen hosszú utat kell majd bejárnia. Be kell bizonyítani róla, hogy valóban hatékony és biztonságos. Ezen kívül ha a tudomány alapú orvoslás szempontjából vizsgáljuk a dolgot, akkor még azt is meg kell mutatni róla, hogy plauzibilis. Ha például az új orvosság egy testmozgás vagy úgy működik, hogy ellazítja a vérereket, akkor jó okunk van feltételezni, hogy működhet, ezért van értelme kivizsgálni. Ha azonban csupán annyiból áll, hogy egy takaróba burkoljuk magunkat, akkor nem sok okunk van feltételezni, hogy működik, éppen ezért felesleges a vizsgálatára energiát és pénzt pazarolni.

A rákról mindenki tudja, hogy egy komoly dolog. Egy nagyon gyakori probléma a kimerültség és kifáradtság, mely lehet a kezelés mellékhatása is. A vizsgált tanulmány arra próbált választ adni, hogy javítható-e ilyen szempontból és ha igen mennyire a betegek kimerültsége egy energiagyógyításos módszerrel. Kizárólag mellrákot túlélő pácienseket vizsgáltak. A tanulmány maga egy kitűnő példa a "fogtündér tudományra" ("tooth fairy science"), ezért nézzük meg, hogy mit jelent ez a fogalom pontosan.

Fogtündér tudomány

Ez a kifejezés Dr. Harriet Hall-tól származik és olyan jelenségek kutatását jelenti, melyekről senki sem bizonyította még be, hogy léteznek-e egyáltalán. Azok a kutatók, akik beleesnek ebbe a hibába azt hiszik, hogy a mérési eredményeik alátámasztják, bizonyítják az elméletüket (hipotézisüket), mikor azok valójában csak konzisztensek vele. A fogtündér tudományok olyan jelenségeket próbálnak magyarázni, mely jelenségek létezésére nincs is bizonyíték.

Hogy ezt mindenki megértse, Dr. Harriet Hall a fogtündér legendáját hozza fel példának. Egyes helyeken szokás az, hogy amikor a kisgyerekeknek kihullnak a tejfogai, akkor ők azokat a párnájuk alá rakják éjszakára, majd reggel meglepve tapasztalják, hogy azok eltűnnek és helyüket pénz vagy egyéb ajándék foglalja el. Tegyük most fel, hogy van egy lelkes fiatal tudósunk, aki ki akarja ezt a jelenséget vizsgálni. Mert ugyebár kétségtelen, hogy nagyon komoly eszközökkel lehetne vizsgálni, hogy például a fogtündér az első, az utolsó vagy hányadik fog után hagyja a legtöbb pénzt. Komoly statisztikákat lehetne ebből felállítani. Azt is lehetne vizsgálni, hogy mennyire befolyásolja a pénz mennyiségét, ha a fogakat kis tasakokban, önmagukban vagy más dolgokban hagyjuk a párnánk alatt. Ha elegendő adatokat gyűjtöttünk, akkor azokat fel is dolgozhatjuk igen komoly statisztikai eszközökkel. Bármikor reprodukálható ez a kísérlet és tetszőleges mennyiségű adat szerezhető. Kérdés azonban, hogy ha a kis tudósunk jelentős mennyiségű adatot gyűjtött és fel is dolgozta azt, akkor tanult-e valami újat? A válasz az, hogy természetesen igen, megtudott valami újat. De nem arról tudott meg valamit, amiről ő gondolja, hogy megtudott valamit! Nem mutatta ugyanis ki, hogy a fogtündér létezik-e egyáltalán! Arra a jelenségre, hogy hogyan tűntek el a fogak a párna alól és került azok helyére pénz minden bizonyára létezik valami egyszerűbb magyarázat. Az Olvasóra bízom ezen magyarázat kitalálását :) Ugyanez Harriet Hall szavaival:

You could measure how much money the Tooth Fairy leaves under the pillow, whether she leaves more cash for the first or last tooth, whether the payoff is greater if you leave the tooth in a plastic baggie versus wrapped in Kleenex. You can get all kinds of good data that is reproducible and statistically significant. Yes, you have learned something. But you haven't learned what you think you've learned, because you haven't bothered to establish whether the Tooth Fairy really exists.

Nem nehéz kitalálni, hogy az áltudományok és alternatív gyógymódok világa hemzseg az ilyen megközelítésektől. Az ufók vizsgálata tipikusan ez a kategória. Valaki lát egy furcsa felhőt, pontot vagy fényeket az égen, melyeket azonnal földönkívüliek látogatásával magyaráz. Az alternatív gyógyászatban gyakran alapvetőnek veszik például az életenergia (chi) és a meridiánok létezését és mikor megjelenik egy tanulmány, mely az akupunktúra hatásosságát támasztja alá, akkor egyből igazoltnak is tekintik ezen a fogalmak létezését. Azok a vizsgálatok, melyek kimutatják, hogy mindegy hova szúrjuk az akupunktúrás tűket a hatás ugyanaz lesz pedig figyelmen kívül maradnak. Amikor a tanulmányok megmutatják, hogy az imaterápia vagy a reiki nem működik, akkor figyelembe veszik azokat a hívők? Elutasítják a különböző energiafogalmaikat? Nem, az ő fogtündéreik igenis léteznek, mondjanak bármit is a bizonyítékok. A hívőknek rengeteg anekdotájuk, személyes tapasztalatuk van, melyek bármikor ellensúlyozzák a komolyabb, tudományos bizonyítékokat. A fogtündér tudományok mágnesként vonzzák azokat, akik szerint az anekdota többes száma a tudományos bizonyíték. 

A tanulmány

Ha röviden össze kellene foglalni a dolgot, akkor azt lehet mondani, hogy a kutatók összesen 76 mellrákos személyt vizsgáltak. Három csoportra osztották őket, az egyik csoport "igazi" energiagyógyításos kezelést, a másik csoport egy álkezelést kapott, a harmadik csoport pedig kontrollként kapott szerepet, ők nem kaptak kezelést. Meg kell jegyezni, hogy itt kiegészítő kezelésről van szó, tehát nem az van, hogy a harmadik csoport nem kapott semmilyen kezelést sem, a bevett gyógymódokat mindenki megkapta.

Azt a kezelést, melyben az első csoport tagjai részesülhettek a szerzők úgy hívják, hogy "energy chelation" saját fordításban: "energiakivonás". (Megj.: a "chelation therapy" (fémkivonó terápia) az orvostudományban használt és elismert hatékonyságú terápia, melynek célja a szervezet megszabadítása különböző nehézfémektől mérgezés esetén. Itt azonban elsőre úgy tűnik, hogy a szerzők nem ilyen értelemben használják ezt a szót.) Kiderül, hogy ez a módszer abból áll, hogy a gyógyító kézrátételes gyógyítást alkalmaz a kezelt páciens talpától egészen a szívéig. Eközben sok testtáj fölött elhalad, melyeken körülbelül 5-7 percig tart a kezelés. A tanulmányból az is kiderül, hogy az energiakivonás tulajdonképpen a biomező ("biofield") terápiák részét képezi. Ebbe a csoportba tartozik a reiki meg a kézrátételes gyógyítás is.

Kis guglizás után kideríthető, hogy mi a különbség például a reiki és az energiakivonás között. Az előbbinél ugyanis a kezelő nem ér hozzá a pácienshez csupán "belevezet" egy csomó gyógyító energiát, valamilyen univerzális forrásból; az utóbbinál viszont a gyógyító hozzáér kezével a beteghez és annak különböző testrészeit energiával tölti fel. Szóval a kettő teljesen különböző és ne tessék összekeverni!

Máshonnan azt is megtudhatjuk, hogy miért hívják ezt "kivonásnak". Hiszen az emberbe beragadt rossz érzések, energiák olyanok, mint a mérgező nehézfémek, azokat el kell távolítani az emberi szervezetből minél előbb. Szóval innen ered az elnevezés.

Az álkezelést pedig úgy oldották meg, hogy nem hívő tudósokat tanítottak be a kezeik megfelelő lebegtetésére, hasonlóan az igazi "biomező" terapeutákhoz. Még rendesen be is tanították őket, hogy ha a beteg kérdéseket tesz fel arra tudjanak elfogadhatóan válaszolni. Sokat gyakorolták ezt a művészetet az álkezelést végző emberek. Ez azért mindenképpen egy pozitív dolog a tanulmányban. Persze csak akkor, ha elfogadjuk a kísérlet előfeltételeit, nevezetesen azt, hogy ez a biomező ténylegesen létezik és az igazi gyógyítók képesek azt manipulálni.

Gondolom most már mindenki kíváncsi arra, hogy mi lett a vizsgálat eredménye. Vajon az Olvasó mit gondol, milyen eredmény született? Nem nehéz kitalálni. Az igazi és álkezelést kapó csoport fáradtsági szintje azonosan alakult. Mindkét csoportnak csökkent a fáradtsági szintje a nem kezelt csoporthoz képest. Magyarul nem volt különbség az igazi biomezős és a kamu kezelés között. Pontosan az történt, amire számítani lehetett. Mit tehet ilyenkor egy olyan tudós aki mégis mindenképpen valami pozitív eredményt szeretne kihozni ebből? Elkezdték vizsgálni az adatokat, hátha találnak valamit, ami jelentősen eltér az első két csoportban. Kiderült, hogy a két csoport nyálának a kortizol szintje jelentősen különbözik, ezért aztán ezt a tényt kiemelték. Az egyik kritikából azonban megtudhatjuk, hogy egy ilyen mérés egyáltalán nem elismert diagnosztizálási eljárás bármilyen kimerültséggel kapcsolatos dologra.

Szóval mik a problémák ezzel a tanulmánnyal? Kezdetnek mondhatnánk, hogy kevés (76) beteggel dolgoztak. Nagyobb probléma azonban, hogy a fáradtság vagy kimerültség egy igen szubjektív fogalom. Nagyon sok mindentől függ, hogy milyen eredményt kapunk a "fáradtsági szintre" a vizsgálat végén.

De mi a legnagyobb probléma? Az, hogy ez egy remek példa a fogtündér tudományokra, annak definíciója pontosan ideillik. A kutatók sehol sem mutatták be, sőt eddig még senki sem igazolta, hogy léteznek-e egyáltalán a biomezők. Innentől kezdve az sem igazolt, hogy betegség esetén ez a mező megváltozik, vagy, hogy bárki a kezével képes azt befolyásolni. A kutatók rengeteg adatot gyűjtöttek, de ezek sehol sem igazolják, hogy mindannyiunknak létezik biomezője és azt sem, hogy az energiakivezetés hatékony lenne.

Zárszóként még azt szeretném leírni, hogy ez a bejegyzés nem foglalkozik azzal, hogy úgymond "mit kellene tennünk". Láthattuk, hogy teljesen mindegy, hogy egy tanult energiagyógyító, vagy egy színész lebegteti a kezét a beteg fölött. De azt is láthattuk, hogy ezek még mindig jobbak annál, mintha senki sem csinálna semmit. De vajon etikus-e így hazudni a betegnek? Tanítsuk be a nővéreket, hogy lebegtessék a kezüket a betegek fölött, aztán hátha azok jobban lesznek? Vajon mik lennének a következmények ha így tennénk? Valószínűnek tartom, hogy több lenne a kár, mint a haszon. De ez a téma most nem ide tartozik.

Felhasznált és ajánlott irodalom

Orac - Quackademic medicine invades Cancer
Peter Lipson - When a "scientific study" is neither
Robert T. Carroll - Tooth Fairy Science

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://schrodingersdawg.blog.hu/api/trackback/id/tr483203617

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása