Kissé meglepő talán a következő témaválasztásom. Az utóbbi pár napban azonban úgy alakult, hogy utána kellett járjak pár naptejjel kapcsolatos dolognak és sok érdekességet találtam. Elsőre talán meglepő például, de a napvédő krémek világa sem mentes az összeesküvés elméletektől. De haladjunk csak szépen sorjában!

Az alapok

Rengeteg olyan elektromágneses sugárzás vesz körül minket, mely szabad szemmel nem látható. Elég ha a mobiltelefonunkra, vagy bármilyen vezetéknélküli eszközünkre gondolunk, de eszünkbe juthatnak például a röntgen sugarak is melyekkel a kórházakban például a csonttöréseket vizsgálják. A fény is elektromágneses sugárzás, melynek a hullámhosszban körülbelül 390 és 770 nanométer közé eső részét látja a szemünk. Ugyanez frekvenciában körülbelül 405 és 790 THz közé esik. Az ultraviola (röviden UV) sugárzás hullámhosszban a látható fény tartománya alatt található 10 és 400 nanométer között. Ezen a tartománynak a számunkra most vizsgálandó részét három további részre szokták osztani az alábbi táblázat szerint:

Ezen sugárzásoknak több természetes és mesterséges forrása is van, előbbiek közül természetesen a Nap a legfontosabb. A Föld ózonrétege azonban a Napból érkező UV sugárzás körülbelül 98%-át blokkolja. A Föld felszínét ténylegesen elérő UV sugárzás nagy része UVA.

Az UV sugárzásnak nagyon sokfajta hatása van az emberi szervezetre és ezek között az egyik legfontosabb az, hogy a bőrünkben D vitamin termelését idézi elő. De a bejegyzés szempontjából leginkább a káros hatások a vizsgálandók.

A WHO az összes UV sugárzást az 1-es számú csoportba sorolja rákkeltőség szempontjából, mely csoportba olyan "dolgok" kerülnek, melyekről egyértelműen kijelenthető a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, hogy rákkeltőek. A túl sok UVB sugárzás felelős a leégésért és emellett közvetlenül károsítja a DNS-t. Hasonlóan az UVC sugárzás is veszélyes, ezzel azonban nem nagyon foglalkoznak, hiszen a légkörünk kiszűri azt. Régebben az UVA sugárzást nem gondolták annyira veszélyesnek, ma azonban már tudjuk, hogy ugyan nem közvetlenül de hozzájárul a bőrrákok kialakulásához. Nem okoz leégést, viszont sokkal mélyebben behatol a bőrünkbe, mint az UVB vagy UVC.

Naptejek és a faktorszám

Az előbbiek alapján egyértelmű, hogy a naptejeknek mind az UVA és UVB sugárzást el kell nyelniük vagy vissza kell verjék azt. De akkor miért osztályozzuk a naptejeket a faktoruk szerint? Mit jelent az, hogy ha egy naptej 5 vagy 55 faktoros és tényleg jobb az 55? 

Pár éve láttam az egyik legnézettebb magyar televízió reggeli műsorát, amelyben egy "szakértő" elmondta, hogy a faktorszám csupán annyit jelent, hogy hány órát lehet az adott naptejjel bekenve napozni biztonságosan. 5 faktorossal 5 órát, 50 faktorossal 55 órát. Ebből aztán rögtön következik, hogy akkor minek megvenni a méregdrága 50 faktorosat, mikor elég ha az olcsó 5 faktorossal 5 órán után újra bekenjük magunkat? Nyílván a gonosz naptej maffia áll a háttérben, amely félreinformál bennünket és meg akar gazdagodni belőlünk. Ráadásul milyen szörnyű mérgek vannak azokban a naptejekben! Hát igen kissé elkalandozott a "szakértőnk" és azonnal világossá vált a műsor színvonala is. Ahogy ez általában az ilyenekkel lenni szokott.

A faktorszám (továbbiakban SPF - Sun Protection Factor) egy laboratóriumi körülmények között mért érték, mely az adott naptej hatékonyságát hivatott reprezentálni. Azt fejezi ki, hányszor "akkora" UV sugárzás szükséges a leégéshez ha be vagyunk kenve, ahhoz képest amikor nem vagyunk bekenve a vizsgált naptejjel. Ennek a definíciónak egy elbutított változata az, amit az előbb említett műsorban hallhattunk, illetve ami nagyon el van terjedve. Sokan úgy gondolják, hogy ha például naptej nélkül 1 óra alatt égnek le, akkor például egy SPF 15-ös naptejjel 15 óráig biztonságban napozhatnak. Ez persze csak akkor lenne igaz, hogyha az első 1 óra alatti UV sugárzás intenzitása ("erőssége") állandó lenne és ugyanígy állandó lenne a 15 órán keresztül is. Ez pedig nyilván nem lesz így, már eleve a különböző napszakokban más a napsugárzás intenzitása.

Egy adott naptej által nyújtott védelem a gyakorlatban az SPF mellett még a következőktől függ:

• A napozó bőrének típusa.
• Mennyi naptejjel kentük be magunkat.
• Milyen gyakran kentük be újra magunkat.
• Milyen tevékenységeket folytattunk "napozás" közben. (Például úszás miatt csökkenhet a hatékonyság)
• Mennyi naptej szívódott fel a bőrbe.
• Stb.

Azt is meg kell említeni, hogy az SPF nem reprezentálja tökéletesen azt a védelmet, amit egy adott napvédő krém nyújt. Csak az UVB sugarak hatását veszi ugyanis figyelembe, de tudjuk, hogy az UVA sugárzás is komoly gondokat okozhat. Ez utóbbi azonban nem okoz leégést és ezáltal fájdalmat. Később is látni fogjuk, hogy nem minden naptej nyújt megfelelő védelmet az UVA sugárzás ellen is, vannak ugyan úgynevezett "széles spektrumú" napvédő krémek, de ezek közül sem nyújt mindegyik megfelelő védelmet. A wiki idevágó cikke szerint jelenleg (2011. június) azok a naptejek nyújtják a legjobb védelmet melyek a következőket tartalmazzák: cink-oxid, avobenzone, ecamsule. Ezen kívül valószínűleg a titán-dioxid is jó védelmet biztosít, noha új tanulmányok szerint a cink-oxid hatékonyabb. Az adott napvédő krém hozzávalói között bárki megkeresheti ezeket, de vegyük figyelembe azt, hogy ezek a vegyületek több néven ismertek.

Az is egyértelmű, hogy az UVA elleni védelem mértékét is jelezni kell valami módon a vásárlók megfelelő tájékoztatása végett. Az EU-ban például megkövetelik, hogy a magas SPF számú naptejek nyújtsanak legalább egy minimális védelmet az UVA sugarak ellen is. Ezt egy UVA pecsét segítségével kívánják elérni, mely azt fogja jelenteni, hogy az adott naptej UVA-ra vonatkozó SPF értéke az eddig kitárgyalt "sima" SPF érték harmada legalább. Ennek a pecsétnek a bevezetése még folyamatban van, szóval jelenleg ha egy naptej nem tartalmazza azt még nyújthat jó védelmet.

Valódi problémák és összeesküvés elméletek

A tudomány önjavító mechanizmusát akár a naptejek összetételének változásán is be lehet mutatni. Nyilvánvaló, hogy tökéletes naptejet nem lehet készíteni, ezért törekedni kell arra, hogy minél jobbakat állítsunk elő. Azt azonban egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a szakértők szerint jelenleg a napvédő krémek használata hasznos. A fő problémák három csoportba sorolhatóak.

1. A naptejek rákot okoznak!

Pontosabban megfogalmazva a napvédő krémek alkotóelemei között lehetnek rákkeltő hatásúak, ez természetesen igaz. Szinte biztos, hogy a kedvenc áltudományos oldalaink között lesz olyan, amely figyelmeztet mindazokra a szörnyű vegyi anyagokra, amik a naptejekben vannak. Természetesen ügyelni kell arra, hogy sosem szabad egyetlen tanulmány alapján ítélni, mindig az összes jó minőségű bizonyíték figyelembevételével kell véleményt alkotni.

Nagyon sok tanulmány született, mely a naptej használat és a melanoma kialakulása között. A bőrráktípusok közül a rosszindulatú melanoma a legritkább és egyben a legveszélyesebb is; a bőrrákokkal kapcsolatos halálesetek 75%-áért felelős. Létezik olyan tanulmány, amely azt állapította meg, hogy a naptejet rendszeresen használóknál gyakoribb a rosszindulatú melanoma, mint a nem használóknál. Több olyan vizsgálatot is találunk, amelyek azt állapították meg, hogy a fehérbőrűek több naptejet használnak és gyakoribb náluk a bőrrák előfordulása. Azonban mi a közös ezekben a tanulmányokban? Az, hogy egyik sem foglalkozott az ok-okozati viszonnyal. Ne feledjük a korreláció (együtt járás) nem egyenlő az okozással. Az, hogy két esemény követi egymást nem jelenti azt, hogy ok-okozati kapcsolat lenne köztük, ezt következtetésnek levonni súlyos érvelési hiba lenne.

Ezen kívül létezik három metaanalízis, melyek egyike sem kompatibilis az előzőekkel. Utóbbiak ugyanis nem találtak összefüggést a naptej használata és a rosszindulatú melanoma kialakulása között. Ne feledjük a metaanalízisek mindig több vizsgálat eredményét összesítik, így sokkal nagyobb súlyúak.

Összegzésnek tehát azt lehet elmondani, hogy a rendelkezésünkre álló bizonyítékok alapján igen jó okunk van feltételezni, hogy a naptejek nem okoznak bőrrákot, továbbá azt, hogy az előbbi két dolog között kapcsolatot találó tanulmányok mind korrelációt állapítottak csak meg, így azok semmiképpen sem használhatóak egy ok-okozati viszony bizonyítására. További tanulmányok korrelációt fedeztek fel a melanoma kialakulásának kockázata és a magas UV sugárzásnak kitettség között (különösen gyermekkorban). Emiatt például a WHO nem ajánlja a szoláriumozást 18 év alatt.

2. A naptejek D vitamin hiányt okoznak!

Megállapítottuk már az előbb, hogy azért fontos a napfény a bőrünknek, mert a D vitamin termelődését segíti elő. Logikusnak tűnhet az a feltételezés, hogy a naptejek használata ezt a termelést gátolhatja. A vizsgálatok megállapították, hogy ez így is van: a 8-nál magasabb SPF értékű naptejek több, mint 95%-al gátolják a bőrünk D vitamin előállítását. Furcsa módon vannak jelek, amik arra utalnak, hogy a D vitamin hiánya bőrrákot okozhat. Ezt pedig a paranoid összeesküvés elméleteket terjesztő oldalak azonnal felkapták és hangoztatják. (Megj.: Igaz ez utóbbi oldal szerint nem az UV sugarak miatt égünk le, hanem azért, mert helytelenül táplálkozunk. Naptej helyett zöldségek evését javasolják. Nem kommentálnám tovább...:) ) Persze a nyilvánvaló megoldásról, nevezetesen arról, hogy bárki bevehet valami D vitamin kiegészítőt nem esik szó. Ráadásul azt is elfelejtik megemlíteni, hogy az ajánlott D vitamin termelődéséhez elég ha 10-15 percet vagyunk a napon heti kétszer (és itt a "napon lenni" azt jelenti, hogy az arcunkat, kezünket, karunkat vagy a hátunkat érje napfény, tehát nem is kell az egész testünkkel napon lenni). Ez 3-asnál nagyobb UV indexű napfényre vonatkozik, amely nálunk például tavasszal és ősszel is jelen van. Ha matekozunk egy kicsit és figyelembe vesszük, hogy ha be vagyunk kenve napvédő krémmel, akkor csak 95%-nyi D vitamin termelődik, akkor az jön ki, hogy az előbb említett idő 20-szorosát kell a napon töltsük. Ez 200-300 perc. Két hét alatt. Ráadásul ha a testünk több részét éri napfény (strandolásnál pedig tipikusan ez a helyzet), akkor ez az idő csökken.

3. A naptejgyártók nem tájékoztatnak megfelelően, illetve félrevezetnek!

Ez egy jogos felvetés, mely ellen csak megfelelő tájékozottsággal tudunk védekezni. Volt már rá példa, hogy bepereltek naptejgyártó cégeket a vásárlóik félrevezetése miatt. A perek kizárólag az UVA védelem hiányára vonatkoztak. 

Összefoglalás

A napvédő krémek használata mindenképpen hasznos. Óvakodnunk kell az olyan áltudományos oldalaktól, melyek felelőtlenül terjesztenek téves információkat a naptejekről és az UV sugárzás hatásairól. Ha pedig bizonytalanok vagyunk az általunk vásárolt naptejjel kapcsolatban, akkor még mindig utánanézhetünk a hatóanyagoknak. Azok biztonságosságára és hatékonyságára egészen biztosan fény fog derülni.