Schrödinger Kutyája

Tudománykommunikáció, szkepticizmus, kritikus gondolkodás

Ben Carson esete a Dunning-Kruger hatással

2015. november 09. 19:57 - Zsolesz14

Ben Carson a 2016-os Egyesült Államokbeli elnökválasztás egyik jelöltje. Ezen kívül nyugdíjas idegsebész. Nem is akármilyen, a Yale egyetemen végzett, a Johns Hopkins Kórházban volt igazgató, nyugdíjba vonulásakor pedig Elnöki Szabadság Érdemrenddel jutalmazták kiváló sebészeti munkái miatt.

Carson egyéb nézetei azonban állandó viták tárgya, mivel hetednapi adventista, kreacionista, valamint úgy véli, hogy Darwin a sátán miatt jött elő az evolúcióelmélettel. Az ősrobbanás elméletét pedig tündérmesének nevezte. Rengeteg hasonló furcsa állítást tett már, ezek mind megtalálhatóak az interneten, így aztán nincs nehéz dolguk a különböző internetes portáloknak, ha régi dolgokat akarnak előhozni róla. Nemrég például előkerült egy beszéd, amelyben azt állítja, hogy a bibliai József építette az egyiptomi piramisokat gabonatárolás céljával. Nyíltan azt állítja, hogy a világ archeológusai mind tévednek és a piramisokat nem a fáraóknak építették. Carson azonban megsejtette azok igazi eredetét és célját. Gondolom mondanom sem kell, hogy semmilyen bizonyíték nincs, ami erre utalna. 

Sok mindenkiben felmerül ezek után a kérdés: hogyan lehetséges az, hogy valaki egy területen kétségtelenül zseniális, míg más területen óriási tudatlanságot mutat? Gyakorlott szkeptikusok gyakran hallják ezt a kérdést valamilyen formában. Hogyan lehet az, hogy valaki elvégzi az orvosi egyetemet majd utána egy olyan áltudományt javasol a betegeinek, mint például a homeopátia.

Mielőtt azonban megpróbáljuk megválaszolni ezen bonyolult kérdéseket szeretnék egy kis kitérőt tenni. Carson idegsebészeti munkásságát sokan kritizálják; itt elsősorban politikai ellenségekre kell gondolni. Egyes aktivisták úgy próbálják munkásságát hiteltelennek beállítani, hogy régi orvosi műhibáira hívják fel a figyelmet. Ezek azonban aljas és tisztességtelen módszerek. A gond velük az, hogy Carson orvosi történetét más, általános orvosok történetével hasonlítják össze és nem pedig idegsebészekével. Egy nem régi tanulmány szerint viszont az orvostudomány legtöbbet perelt ága éppen az idegsebészet. Ebben a szakmában az idegsebészek 19 %-a keveredik valamilyen pereskedésbe évente, valamint minden idegsebésznek 99 % esélye van arra, hogy legalább egyszer bepereljék nyugdíjba vonulása előtt. Carson orvosi történelmét mindezek figyelembe vételével kell kielemezni, ráadásul arról sem szabad megfeledkezni, hogy ő még a saját területén belül is olyan műtéteket végzett, amelyeknek nagy a kockázata. A lejárató cikk ráadásul csak a sértett oldaláról mutatja be a történetet, nem ad lehetőséget az érintett kórház vagy Carson felszólalására. Lényeg tehát, hogy az idegsebészet területén nem kétséges Carson tekintélye.

A Dunning-Kruger hatás szerepe

Carson viselkedése nem annyira ellentmondásos, mint azt elsőre gondolnánk. Ő tulajdonképpen bizonyíték arra, amit már az előző bejegyzésemben érintettem; hogy egyes kognitív hibák és torzító hatások minden ember gondolkodásában jelen vannak. Mindannyian lehetünk zseniálisak és buták is egyszerre és úgy tűnik, hogy könnyedén képesek vagyunk úgy formálni saját meggyőződéseinket, hogy minimalizáljuk a kognitív disszonanciáinkat.

Fontos, hogy megértsük hogyan alakulnak a meggyőződéseink mind idegtudományi, mind pedig pszichológiai szempontból. Agyunk működése által próbáljuk megérteni a körülöttünk lévő világot, így érdemes ezen folyamatot tanulmányozni. Egy konkrét kognitív torzító hatás kielemzésénél azonban szinte már elkerülhetetlenül látni fogjuk a következő reakciót vagy valami hasonlót: "Igen, vannak hülye emberek.".

Vegyük például a Dunning-Kruger hatást. Ezen hatást sokszor a következő vagy ezzel ekvivalens definícióval lehet olvasni: a hülye emberek túl hülyék ahhoz, hogy észrevegyék, hogy hülyék. A rendelkezésünkre álló adatok azonban nem támasztanak alá egy ilyen konklúziót, nem "hülye emberekről" állítanak valamit, hanem az összes emberről. Mindannyian rajta vagyunk a Dunning-Kruger spektrumon, mind különböző helyeken, figyelembe véve a tudásunkat az egyes területeken. 

Helyesebb lenne a Dunning-Kruger hatást például a következőképpen ismertetni: "Az emberek általában rosszul mérik fel saját tudásukat vagy szakértelmüket mégpedig úgy, hogy az alacsonyabb tudásúak hajlamosabbak túlbecsülni saját szakértelmüket." A Dunning-Kruger hatás mindenkire vonatkozik, nem csak a "hülyékre".

Egyik forrásom, Steven Novella szerint Ben Carson nem számít összességében különleges esetnek, ő egy tökéletes reprezentációja az emberi természetnek. (Ezzel aztán mások nem feltétlenül értenek egyet.) Carson kiváló bizonyíték arra, hogy az extrém, tudományellenes álláspontokat hirdető emberek nem feltétlenül hülyék. Az áltudományokban és a természetfelettiben való hit nem feltétlenül áll összefüggésben az általános intelligenciával. Az emberek meggyőződései más miatt alakulnak ki, például kulturális, társadalmi és személyes okokból.

Miért hisznek okos emberek furcsa dolgokban? - Shermer rövid válasza

Michael Shermer a "Why people believe weird things" című könyvében (ezt a könyvet csak ajánlani tudom mindeninek, sajnos tudtommal nem jelent meg magyarul) egy egész fejezetet szentel a fenti kérdés megválaszolására. Ezen fejezet rendkívül részletes és szemelvény formában ingyen elolvasható a világhálón, igaz csak angolul. A hosszú elemzések mellé azonban találhatunk egy rövid választ is erre a bonyolult kérdésre, amely a következőképpen hangzik.

"Okos emberek azért hisznek furcsa dolgokban, mert ügyesen tudnak olyan álláspontok mellett érvelni, amelyekre nem okos módokon jutottak."

Minden bizonnyal ez ellentmondásosnak hangzik elsőre. Az esetek döntő többségében azonban nem azért kötelezzük el magunkat egy álláspont mellett, mert logikai úton vagy empirikus bizonyítékok által voltunk vezérelve. Egész egyszerűen más okokból választjuk ki gyakran előre, hogy miben hiszünk: szülői részrehajlás, testvéri befolyásoltság, publikálási kényszer, nevelésben és oktatásban szerzett tapasztalatok és az életünk során szerzett benyomások mind formálják a személyes preferenciáinkat és érzelmi hajlamainkat, amelyek aztán kombinálódnak különböző társadalmi és kulturális hatásokkal. Ritkán van az, hogy leülünk egy jókora adagnyi tény elé, majd megvizsgáljuk azokat részletesen, pro és kontra szempontból egyaránt, majd ezek alapján kiválasztjuk a leglogikusabb és legracionálisabb álláspontot, függetlenül attól, hogy mit hittünk azelőtt. Ehelyett a nagyvilág tényei szűrőkön keresztül jutnak el hozzánk, mégpedig olyan elméletek, hipotézisek, torzító hatások, elfogultságok és előítéletek által, amelyeket életünk során halmoztunk fel. Mi pedig szépen átnézzük ezt a sok adatot és kényelmesen kiválasztjuk azokat, amelyek illeszkednek a meglévő világképünkbe, amelyek az általunk favorizált álláspontot támasztják alá, az annak ellentmondókat pedig figyelmen kívül hagyjuk. Mindannyian ezt csináljuk, az okos emberek azonban sokkal jobbak ebben, hiszen nekik van hozzá tehetségük és képzettségük. 

Záró gondolatok

Sok minden utal arra tehát, hogy az idegsebészetben mutatott zsenialitása Carsonnak, amely erős tudományellenes meggyőződésekkel párosul nem számít különösebb anomáliának. Ilyen az emberi természet. Carson extrém hitrendszere dominánsan befolyásolja világnézetét.

Az emberi viselkedés gyakori tendenciáinak megértése azonban nem azt jelenti, hogy nincsenek fontos különbségek emberek között abban, hogy miként alakítják ki és tartják fent meggyőződéseiket. A szkeptikus és kritikus gondolkodás pontosan erről szól, a saját meggyőződéseinkben való kételkedésről. Arról, hogy bizonyítékok által és logikai úton, valamint az emberi pszichológia és idegtudomány ismereteinket felhasználva próbáljuk megérteni azon torzító hatásokat, amelyek a saját gondolkodásunkat befolyásolják.

Carsonról pedig azt állapíthatjuk meg, hogy nem használ rendszeresen egy alapos módszert a meggyőződéseinek felállítására. Egyáltalán nem esik nehezére szakértők és tudósok véleményét elutasítani, majd saját gyengén ellenőrzött megérzéseit előtérbe helyezni. Természetesen ijesztő tud az lenni, amikor egy magas pozícióban lévő ember vagy egy ilyen pozícióra pályázó ember viselkedik így.

Felhasznált és ajánlott olvasnivaló

The Ben Carson Contradiction

Ben Carson: A case study on why intelligent people are often not skeptics

Michael Shermer - Why people believe weird things

Michael Shermer - Why people believe weird things: Excerpt

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://schrodingersdawg.blog.hu/api/trackback/id/tr228059114

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása