Mivel kb. egy napig a csapból is ez folyt, biztos mindenki hallotta, hogy a WHO rákkeltőnek sorolta be a feldolgozott húsokat és "valószínűsíthetően" rákkeltőnek sorolta be a vörös húsokat. Előbbit egyes cikkek a dohányzáshoz kezdték hasonlítani veszélyesség szempontjából. Tényleg ennyire jogos az aggodalom, vagy azért maradhat hétvégi ebédnek a marhapörkölt, reggelire meg a szalonnás, hagymás rántotta?

Sokaknak ez a hír lényegében nem is hír; már régóta ismert, hogy egyes húsok és ráktípusok (jellemzően a bélrákok) között kapcsolat van. A bizonyítékok egymást erősítve már évtizedek óta ezt mondják nekünk. Itt komoly kutatásokra kell gondolni.

Fontos leszögezni, hogy ez az állítás egy nemzetközileg elismert, tudósokból álló testülettől ered, az IARC-tól (International Agency for Research on Cancer). Nem egy kategória tehát ez például a pár héttel ezelőtti hírrel, mikor Antal Vali azt mondta, hogy az izzadásgátlók rákkeltőek. Ezen testület általános feladata tüzetesen megvizsgálni a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokat (jelen esetben ez 800 tanulmányt jelentett) arra vonatkozóan, hogy egyes dolgok mekkora eséllyel okoznak rákot.

No de mit sugall pontosan ez az amúgy Lancetben publikált elemzés? Mit jelent a gyakorlatban? Tényleg száműznünk kell egyes húsokat az étrendünkből különben meghalunk? Vagy elég a fogyasztott mennyiséget csökkenteni? Vagy foglalkozni sem érdemes vele? Ennek a bejegyzésnek az a célja, hogy pontosan megvizsgálja, hogy mit jelent az IARC besorolása, valamint, hogy a vörös és feldolgozott hús fogyasztása ténylegesen mekkora kockázatokat rejt magában.

Mi is pontosan a "vörös" és "feldolgozott" hús?

Tisztázzunk az elején néhány definíciót! Vörös hús alatt azokat a húsokat értjük jelen esetben, amelyeknek nyersen sötét, vöröses színük van. Ide tartozik értelemszerűen a marha és a bárány, de például a sertés is.

Feldolgozott húsok alatt pedig olyan húsokat kell érteni, amelyeket nem nyersen szoktak árulni, hanem sózva, füstölve vagy bármilyen más módon tartósítva. Például: szalonna, kolbász, virsli, sonka, szalámi stb.

Mindkét előző csoporttól különböző csoportot képeznek a fehér húsok, vagyis például a csirke, pulyka és a halak. Jelenleg úgy tűnik, hogy ezek nem okoznak rákot.

A rendelkezésre álló bizonyítékok

Komoly és nagy mennyiségű bizonyítékunk van, amely azt állítja, hogy gyakoribbak a bélrákok azoknál az embereknél, akik sok vörös és feldolgozott húst fogyasztanak. Ezen bizonyítékok részletes kitárgyalása nem célja a jelenlegi bejegyzésnek. Akit mégis érdekel a dolog, az (angolul, de) közérthetően az alábbi cikkekből tájékozódhat.

• Does red and processed meat increase the risk of dying from cancer?
• How does meat increase bowel cancer risk?
• Meat and cheese aren't as deadly as smoking

Mindemellett újabb bizonyítékok kapcsolatra utalnak ezen húsok és a gyomorrák, illetve a hasnyálmirigyrák kialakulása között is, itt azonban nem olyan egyértelmű a kapcsolat, mint a bélrákok esetében.

Talán a legmeggyőzőbb összefoglaló elemzése a rendelkezésre álló bizonyítékoknak egy 2011-es metaanalízis a WCRF (World Cancer Research Fund) szakembereitől. Ez több előző tanulmány eredményeit összegezte. A szakembereknek sikerült az adatokat szétválogatni aszerint, hogy kik ették a legtöbb és legkevesebb vörös és feldolgozott húst. Egy fontos eredménye a metaanalízisnek, hogy ezen két húsfajta nem egyformán káros: a feldolgozott húsok és a bélrákok között erősebb a kapcsolat, mint a vörös húsoknál.

Az eredmények azt mutatták, hogy azok, akik a legtöbb feldolgozott húst ették 17%-kal nagyobb eséllyel kaptak később bélrákot azokhoz képest, akik a legkevesebb ilyen húst ették. 17% elég soknak tűnhet első hallásra, azonban ez csupán egy "relatív" kockázatnövekedés. Nézzünk egy példát, hogy ez pontosan mit jelent!

Tudjuk, hogy az Egyesült Királyságban 1000 teljesen véletlenszerűen kiválasztott ember közül 61 fog valamilyen típusú bélrákot kapni valamikor élete során. Azoknál, akik a kevés feldolgozott húst esznek ez a szám kisebb, csupán 56. Ha a WCRF metaanalízisét elfogadjuk, akkor ez azt jelenti, hogy azoknál, akik a legtöbb feldolgozott húst fogyasztják ez a szám 66-ra ugrik. Így már azért nem olyan ijesztő az a 17%.

Továbbá problémát jelent ennél metaanalízisnél, hogy megfigyelésen alapuló tanulmányok eredményeit összegezte, ami miatt nehezen tarthatóak kordában egyes zavaró faktorok. Mit jelent ez? Vessünk egy pillantást erre a 2009-es tanulmányra! Azt fogjuk találni, hogy általában a vörös hús fogyasztása egyéb káros szokásokkal is együtt jár, mint például: kevesebb fizikai aktivitás, kevesebb zöldség- és gyümölcsfogyasztás, magasabb BMI és magasabb napi zsír- és energiabevitel. Vagyis a vörös hús fogyasztáshoz egy sor olyan tényező társul, amelyekről ismert, hogy kockázati tényezői a ráknak, a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek és a cukorbetegségnek. Ezeket figyelembe véve nehéz a vörös hús hatását izolálni.

Mit jelent az IARC besorolása?

Noha a pontos hatásmechanizmusról, arról, hogy mi módon okoznak a vörös- és feldolgozott húsok rákot még viták vannak, az IARC úgy vélte, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, hogy a feldolgozott húsokat a rákkeltő anyagok közé, míg a vörös húsokat a valószínűleg rákkeltő anyagok közé sorolja. Ahhoz, hogy érezzük, hogy ez mit jelent (és mit nem jelent!) fontos, hogy pontosan lássuk az egyes csoportok közötti különbségeket.

Az IARC csoportjai tulajdonképpen azt jelentik, hogy a vizsgált kockázattal kapcsolatban mennyire biztosak abban, hogy rákot okoz emberekben. A feldolgozott húsok az úgynevezett 1. csoportba kerültek, mert biztosan rákkeltőek. Ebben a csoportban található a dohányzás és az alkohol is. A vörös húsok pedig a 2a csoportba kerültek, ahol a "valószínűleg rákkeltő" dolgok vannak, mint például a váltott műszakban végzett munka. Igaz, hogy ez ijesztően hangzik, de ne feledjük ezek a csoportok azt jelentik, hogy mennyire biztos az IARC a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján, hogy valami rákot okoz. Nem arról van szó tehát, hogy valami milyen mértékben okoz rákot. A cancerresearchuk.org internetes ismeretterjesztő portál egyik szakértője, Phillips professzor a következő analógiával próbálta ezt megmagyarázni.

Gondoljunk a banánhéjra! A banánhéj természetesen képes baleseteket okozni, de a gyakorlatban ez nagyon ritkán fog előfordulni. Kivéve persze, ha egy banánüzemben dolgozunk. Még ha áldozatai is lennénk egy banánhéj okozta balesetnek, a sérüléseink valószínűleg nem lennének olyan súlyosak, mint mondjuk egy autós baleset esetében. Az IARC rendszerezése alapján azonban a banánhéj és az autók ugyanabba a csoportba kerülnének, hiszen mindkettő képes balesetet okozni.

Lássunk egy gyakorlatiasabb példát, hasonlítsuk össze a vörös hús fogyasztást a dohányzással.

Kép forrása: Cancer Research UK

Azt láthatjuk, hogy 2011-es becsült adatok alapján az Egyesült Királyságban 100 rákos esetből 3 tudható be túlzott vörös- és feldolgozott hús fogyasztásnak, ami 8800 esetnek felel meg évente. Ezzel szemben a dohányzás okozta esetek száma 64500, ami az összes rákos megbetegedés 19%-a.

Összefoglaló

Ha tehát figyelembe vesszük a rendelkezésre álló bizonyítékokat, akkor azt találjuk, hogy egy változatos, jól kiegyensúlyozott étrend a legjobb. 

A vörös húsok fogyasztása lehetséges, hogy önmagában egy független kockázati faktor, azonban a legrosszabb esetben is (a sok vörös húst fogyasztók körében) csak egy mérsékelt kockázatot jelent. Ne feledjük, ez a csoport más káros tényezőkkel is összefüggésbe lett hozva.

A feldolgozott húsok fogyasztása konzisztensebb összefüggésben áll a rákos megbetegedésekkel, valamint a szív- és érrendszeri betegségekkel, azonban csak akkor, ha nagyobb mennyiségben fogyasztjuk őket.

Úgy tűnik a legjobb tanács, amit adni lehet, hogy étkezzünk változatosan, együnk sok gyümölcsöt és zöldséget, de mindent csak mértékkel; lehetőleg ne együnk minden nap vörös húst és korlátozzuk a feldolgozott hús fogyasztását. Természetesen mozogjunk rendszeresen, ne dohányozzunk, korlátozzuk az alkoholfogyasztást és aludjunk eleget. Ezekről mindenki tudja, hogy fontosak és könnyen mérhető hatásuk van az egészségünkre.

Források

Processed meat and cancer - what you need to know
WHO Report on Red and Processed Meat