A modern tudomány és technológia ellenzőinek különböző csoportjaiban visszatérő az a gondolat, miszerint sokkal egészségesebben és jobban éltünk "régen", jelentse ez bármelyik történelmi kort. Lényeg, hogy legyen ez a kor valamely modern tudományos felfedezés vagy alkalmazás bevezetése előtt. Azt gondolják, hogy az emberek egészségesebb, boldogabb és hosszabb életet éltek mikor még nem ettünk csupa mesterséges anyagot, nem volt fluoridálva az ivóvíz, nem voltak genetikailag módosított növények, nem voltak oltások meg gyógyszerek, valamint minden zöldség és gyümölcs bio volt. Nagyon változatos variációi léteznek ennek a világnézetnek és mindegyik mást és mást tesz meg bűnösnek, amiért ma nem ilyen jó az emberek élete. Egyesek kormányzatok és gyógyszergyárak közötti összeesküvés-elméletekben gondolkodnak, mások pedig egyszerűen "természetellenesnek" vagyis nemkívánatosnak nevezik az új technológiákat. Ezen világképekben közös tehát, az abban való hit, hogy az embereknek sokkal jobb volt ezelőtt (egy vagy pár évszázaddal régebben), ezért pedig valamilyen emberi beavatkozás a felelős.

Nyilvánvaló reakció lehet erre a világképre, ha felhívjuk arra a figyelmet, hogy az emberek várható élettartama egyenletesen növekedett a világ szinte összes országában az elmúlt 150-200 évben.

Várható élettartam növekedés 1840-től a 21. század elejéig (Kép forrása)

A szkepticizmus és ezáltal a blog egyik fő témája a metakogníció: gondolkodni arról, hogy miként gondolkodunk. Külön oldalon gyűjtöm az érvelési- és kognitív gondolkodási hibákat, amelyek ismerete elsősorban azért fontos, hogy saját gondolkodásunkkal szemben tudjunk kellőképpen kritikusak lenni. Csak másodlagos az, hogy mások vélekedésében vagy írásaiban is észrevegyük ezeket, ebben úgyis jobbak vagyunk. Saját világképünkben ezzel szemben nehezebben vesszük észre ugyanezeket a hibákat.

Azért is fontos ez a kérdéskör, mert a gondolkodásunk nagy része tudat alatt és nem könnyen átlátható módon megy végbe. Ez azt jelenti, hogy nem vagyok pontosan tudatában annak, hogy miként dolgozza fel az agyunk a rendelkezésre álló információt és ezáltal miként jutunk bizonyos álláspontokra vagy hozzuk meg döntéseinket. Sőt, gyakran tévedésben állunk abban, hogy miként jutottunk egy konkrét döntésre.

A pszichológia egyes területei éppen ezért tanulmányozzák az emberi gondolkodásmódot. E terület ismerete segíthet megérteni azokat az amúgy általunk rendszeresen fel nem ismert feltételezéseket és folyamatokat, amelyek komoly szerepet játszanak döntéshozatalunkban.

Őszinte leszek és már a bejegyzés elején beismerem az elfogultságom: nem szeretem a rákgyógyszer összeesküvés-elméletet. Olyannyira nem, hogy már két bejegyzést is szenteltem a téma boncolgatására. Egyik felem azt mondja, hogy ne használjak ilyen hatásvadász címet, a másik felem viszont még durvábbat írna a címsorba. Még "szerencse", hogy régen nem úgy döntöttem, hogy az orvostudomány területén folytatom tanulmányaimat. Bele se merek gondolni, hogy miként érezhetnek azok az emberek, akik egész életüket a rák (vagy bármilyen más jelenleg gyógyíthatatlan betegség) tanulmányozására tették fel, mikor közlik velük, hogy ők valójában munkaidejükben nem is kemény munkát végeznek, hanem csak titkolják a már létező gyógymódot.

A rákgyógyszer összeesküvés-elmélet nagyon népszerű a különböző közösségi médiákon: azt állítja, hogy magas pozícióban lévő emberek már réges-régóta ismerik a rák ellenszerét, azonban eltitkolják azt. Az elhallgatás oka általában azonos: a gyógyszergyártó cégek több pénzt keresnek egy krónikus betegség kezelésével, mint amennyit keresnének annak meggyógyításával. Az egész tehát egy egyszerű állítás még egyszerűbb magyarázattal. Ez az egyik olyan dolog, ami vonzóvá teszi az egészet, mert "logikusnak" hangzik első hallásra. Sokan nem is gondolunk bele komolyabban, pedig ha így tennénk, akkor darabokra esne szét az egész elmélet. Ha az egész igaz lenne, akkor a következmények döbbenetesen bonyolultak lennének. Ha figyelembe vesszük, hogy milyen lenne a világ, ha a rákgyógyszer összeesküvés-elmélet igaz lenne, akkor azonnal képtelenségekkel és ellentmondásokkal találnánk magunkat szembe.

Az emberi gondolkodás egyik jellemző vonása, hogy feldúltak, idegesek leszünk ha általunk igazságtalannak tartott viselkedéssel találjuk magunkat szemben. Ha azt olvassuk, hogy a gazdag és befolyásos emberek csak úgy hagyják, hogy mások szenvedjenek miközben dagad a pénztárcájuk, akkor hajlamosak vagyunk felháborodni. Sajnos ugyancsak szerves része az emberi természetnek az ilyen jellegű érzéseink igazolása. Ez azt eredményezi, hogy sokan a felháborodásra fókuszálnak és elfelejtik rendesen végiggondolni a dolgokat. A racionalizálás útján mindent elkövetünk, hogy fenntartsuk a dühünket még észérvekkel szemben is. Sok áltudománynál figyelhető meg ez a jelenség: a konklúzióval indítunk, majd próbáljuk meg azt alátámasztani bármivel.

A kövezőkben 10 ok kerül bemutatásra, amelyek miatt a titkolt gyógyszer narratíva tarthatatlan. Ezek többsége még akkor is megállja a helyét, ha elfogadjuk azt az (abszurd) feltételezést, miszerint az orvostudomány és gyógyszeripar területén dolgozók szociopaták, akik a pénzt helyezik az erkölcs elé minden esetben. Egyes érvek emellett kétségbe is vonják eme feltételezés valóságtartalmát. Az Olvasónak nem csak ezen pontok megértése és tanulmányozása javasolt; próbálja megfigyelni legközelebb, hogy az összeesküvés-elmélet hívei milyen módon utasítják el vagy magyarázzák meg azokat. E módszerek fontos szerepet játszanak a titkolt gyógyszer összeesküvés-elmélet létezésének és népszerűségének a megmagyarázásában és inkább egy hibás gondolkodásmódot tárnak fel mintsem valami tárgyi bizonyítékot. A rendkívüli állításokhoz rendkívüli bizonyítékok kellenek, a titkolt gyógyszer összeesküvés-elmélet híveinek viszont nincsenek bizonyítékaik, csak egy narratívájuk. Ami még rosszabb, hogy e narratíva nem rendelkezik belső logikai konzisztenciával.

A most következő érvek rákgyógyszert használnak illusztrációként, viszont tetszőleges más betegséghez kapcsolódó titkolt gyógyszer összeesküvés-elmélet hasonló kritikákkal is kell hogy szembenézzen. Nagyon sok rákgyógyszer összeesküvés-elmélet ellen szóló érv itt figyelmen kívül van hagyva. (Az elején linkelt két régi cikkem tartalmazza ezeket.) Ebből a legfontosabb, hogy a rák több száz betegség gyűjtőneve, amelyek mind különböző típusúak, így azok gyógyításához minden bizonnyal nagyon változatos gyógymódokra lesz szükség.

Szállóigévé vált mára már, hogy ha egy cikk címében kérdés van, akkor a válasz szinte biztosan nem. Ez a cikk kivétel lesz, ugyanis a válasz a feltett kérdésre: igen. Ez azonban elég semmitmondó, nem sok következtetést lehet ennyiből levonni. Pontosan melyik zöldségre vagy gyümölcsre igaz ez? Milyen mértékben igaz? Vannak kivételek? Pontosan mely tápanyagok tartalma csökkent? Ez azt jelenti, hogy nincs is értelme zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztani? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre fogom keresni a választ.

Biztos hallottuk már, hogy a mai modern mezőgazdaság által termelt zöldségek és gyümölcsök sokkal rosszabbak, mint a régiek. Régen minden jobb volt! Ez a videó például azt állítja, hogy öt darab mai élelmiszerboltban vásárolt almát kellene megennünk, hogy tápanyagtartalomban elérjünk egy 1936-os almát. Extrémebb források már olyat is állítanak, hogy csupán a vitamintartalmuk miatt nincs is értelme zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztani. Az ilyenek persze aztán valamilyen táplálékkiegészítőt próbálnak majd eladni nekünk, ami minimum gyanús kellene legyen. Sok kétes egészségügyi állítás igazolásához is használnak hasonló érveket. Mennyi igazság van ezekben?

Kemény fába vágtam a fejszémet, a most kitárgyalásra kerülő probléma ugyanis nehéz és bonyolult azonban sajnos majdnem mindenki találkozni fog vele élete során. Ez a téma pedig, hogy miként viselkedünk, ha közeli vagy távoli ismerősünk valamilyen komoly, ne adjisten halálos betegségben szenved. Általános jelenség ekkor, hogy sok, alapjába véve jóindulatú, de alternatív orvoslás barát ember mindenféle csodagyógymódot ajánl a betegeknek. Két, általam nagyra tartott orvos blogger közel egy időben elemezte ki és fejtette ki véleményét erről a kérdésről, így az ő mondanivalójukat fogom összegezni két részben. Az első rész több internetes portálon található, a témához kapcsolódó cikk, álláspont és beszámoló véleményezésére fókuszál, míg a második rész egy fordítás.

Gyakran visszatérő téma, hogy okozhatnak-e agyrákot mobiltelefonjaink. A sajtóból nehezen lehet ebben a témában eligazodni, hiszen egymásnak látszólag ellentmondó cikkekkel találjuk magunkat szemben szinte folyamatosan. Nemrég megjelent egy ausztrál tanulmány, amely tovább bővíti ennek a kérdéskörnek a tudományos szakirodalmát. E publikáció amellett érvel, hogy a mobiltelefonálás és az agyrák kialakulásának kockázata között nincs összefüggés.

Több bejegyzésen keresztül foglalkoztam már ezzel a témával én is, hiszen ezt egy fontos kérdéskörnek tartom, ami iránt a közvélemény is gyakorta érdeklődik. A tudósok döntő többsége azt az álláspontot képviseli, miszerint egy oksági összefüggés a mobiltelefon használat és az agyrák kialakulása között lehetetlen vagy nagyon kis valószínűségű. Ezen két vélekedés között minimális a különbség. Miért is van ez?

Az elmúlt hetekben új szóval bővült a szókincsünk: a zika vírussal. Úgy tűnik van még valami, ami miatt aggódhatunk. A bejegyzésben igyekszem a vírussal kapcsolatos legfontosabb alapismereteket összefoglalni, majd tárgyalom az ilyenkor már szinte természetesen megjelenő összeesküvés-elméleteket.

Charlie Sheen 2015 novemberében jelentette be nyilvánosság előtt, hogy HIV pozitív. Dr. Oz műsorában azt is elárulta, hogy a vérében a vírus koncentrációja 4,4 millió volt a diagnózis felállításának pillanatában. 6 hónapnyi hivatalos kezelés után a vírus már nem volt detektálható a vérében.

Ez nem azt jelenti, hogy meggyógyult volna; teljesen normális jelenséggel van dolgunk. A kezelés hatására a vírus ugyanis "elbújik" az emberi sejtekben, ezáltal nem detektálható és sajnos nem semmisíthető meg orvosságokkal. Jelenleg a HIV fertőzés gyógyításának a legnagyobb kihívása pontosan ez: a kutatók olyan módszereket keresnek, amelyek segítségével ki lehet kényszeríteni ezen rejtekhelyéből a vírust, hogy aztán antivirális szerekkel el lehessen pusztítani.

A jelenleg rendelkezésre álló HIV gyógyszerek segítségével bárki, aki HIV pozitív közel normális várható életkorra számíthat, a betegség okozta komoly komplikációk nélkül. Ezzel kapcsolatban ma a legnagyobb kihívás eljuttatni az orvosságot a HIV pozitívaknak és a szegényebb országokba.

Sheennek megvolt az anyagi háttere a gyógyszer kifizetéséhez és egy fejlett országban is élt ráadásul, mégis úgy döntött, hogy felhagy a szokásos kezeléssel és egy gyanús gyógymódot választ: egy mexikói kuruzslóhoz fordult. Miután azonban rosszabbra fordult az állapota úgy döntött, hogy visszatér a hagyományos kezeléshez.

Ez a történet roppant tanulságos és rengeteg kérdést is felvet, ezért érdemes foglalkozni vele. Nem mindenki, akit átvert a mexikói álorvos fog akkora nyilvánosságot kapni, mint Sheen, ezért remélhetőleg sokat fognak mások is tanulni a történetéből. Sajnos azonban a mexikói sarlatán vélhetően még ezzel a negatív nyilvánossággal is jól járt.

Talán meglepő lesz a mai témaválasztásom, de nagyon úgy érzem, hogy a könyv, amit ajánlani fogok, nagyon alul van becsülve, legalábbis rákeresve a magyar világhálón ezt találtam. Ez a könyv pedig Lawrence Wright műve, a Magasba Nyúló Tornyok: Az Al-Kaida útja, egy Pulitzer díjas alkotás, amely 2006-ban jelent meg, míg a magyar fordítás 2008-ban. Miért érdemes erről egyáltalán beszélni lassan 10 évvel a megjelenése után? Egyrészt azért, mert ez egy rendkívül lenyűgöző könyv, amely teljes mértékben megérdemelte a Pulitzer díjat az általános ismeretközlő irodalom kategóriában, másrészt pedig azért, mert véleményem szerint ez kötelező olvasmány mindenkinek, akit érdekel a 9/11 terrortámadások története, a terrorizmus általában, az Al-Kaida és a modern történelme a Közel-Keletnek. Ez a téma pedig manapság újra aktualitásnak örvend. Hogyan kapcsolódik ez a blog témájához? Úgy, hogy "szkeptikus" szemszögből nézve nagyon érdekes, hogy mit tud ez a könyv mondani a 9/11-es terrorcselekményekhez köthető összeesküvés-elméletekről, amelyek a mai napig jelen vannak szinte mindenhol.

A Magasba Nyúló Tornyok nem összeesküvés-elméletekről szól, a könyv csak érinti a konkrét 9/11-es terrortámadást, amely ugyan a műnek a tetőpontját képezi, de csak tömören van kifejtve benne. A könyv fő témája az Al-Kaida eredete és felemelkedése, valamint a (szerencsére) mára már nem élő vezérének, Osama bin Ladennek az életrajza. A Magasba Nyúló Tornyok mindeközben arra mutat rá, hogy mennyire távol állnak a 9/11-el kapcsolatos összeesküvés-elméletek a valóságtól és teszi mindezt úgy, hogy egy darab ilyen összeesküvés-elméletet nem leplez le célzottan, egy darab konteósok által hangoztatott érvet nem cáfol meg. A mű egy rendkívül alapos tanulmányozása 9/11-es terrortámadások hátterének és az odavezető okoknak. Ezen komplikált háttérismeretek teljesen hiányoznak az összeesküvés-elméletek világából, egy racionálisan gondolkodó ember ismereteinek viszont szerves részei, ha meg akarja érteni, hogy Osama bin Laden és csoportja miért támadta meg az Egyesült Államokat aznap és mi volt ezzel a végső célja.

A Magasba Nyúló Tornyok egyik pozitívuma, hogy annak ellenére, hogy nem azzal a céllal íródott, hogy olyan 9/11-el kapcsolatos összeesküvés-elméleteket cáfoljon meg, amelyeket egyes konteósok még ma is erőltetnek, mégis kiváló válaszokat ad pár tipikus, mellettük szóló érvre. Ezekből fogok szemezgetni párat ebben a bejegyzésben.

A bejegyzés sorozat utolsó részéhez érkeztünk. Az előzőben megismerkedhettünk egy kicsit részletesen a gonosz problémájával a filozófiában és teológiában, valamint láthattuk, hogy milyen válaszok születtek erre a problémára. Egyik válasz sem tűnt kielégítőnek. Láthattuk azonban, hogy az istenhívők hite Istenükben ennek ellenére stabil marad. Arra jutottunk, hogy ez például valamilyen személyes jellegű élmény miatt lehetséges, amely a hívő számára valamilyen közvetlen módon biztosította, hogy Isten igenis létezik. Leírtam, hogy a személyes tapasztalatokkal mennyi probléma van (ezt a blogom rendszeres olvasói bizonyára már jól tudják), de most e fölött szemet hunyunk.

Elfogadjuk tehát, hogy a hívőknek valamilyen okból a hitük igazolttá vált Istenben. Ez pedig feljogosítja őket arra, hogy figyelmen kívül hagyják a gonosz problémáját, hiszen ők (most már igazoltan!) tudják, hogy Isten létezik. Tehát lennie kell valami megoldásnak a gonosz problémájára, de azt mi egyelőre nem ismerjük. Ha ezt elfogadjuk, akkor biztosítjuk azt is számukra, hogy egyáltalán nem kötelesek megpróbálni sem megoldani a gonosz problémáját. Hogy ez jobban átlátható legyen, gondoljunk bele a következő analógiába!